Érdemben emelné a minimálbért a Liga


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Liga Szakszervezet a ciklus végéig egy szintre hozná a minimálbért és a létminimumot. Ezen túl érdemeben átírnák a Munka törvénykönyvét és a sztrájktörvényt, valamint a korhatár előtti ellátások rendszerét. Az érdekképviselet mindezekről tárgyalna a kormánnyal.


A Liga javaslatait levélben már megküldte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

Az érdekképviselet közleményében azt írta: szükségesnek tartja a minimálbér nettó összegének felzárkóztatását a mindenkori létminimum összegéhez, a lehető leghamarabb, de legkésőbb – többlépcsős rendszerben – a jelenlegi kormányzati ciklus végéig.

A korhatár előtti ellátások rendszeréről a Liga komplex javaslatot készített elő, és juttatott el a miniszterhez; e szerint bizonyos korhatár előtti ellátások fenntartása társadalompolitikailag indokolt: például az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül felmondott munkaviszony esetén az egykori alkalmazottak, korukra tekintettel, feltehetően kiszorulnának a munkaerőpiacról, így biztosítani kell, hogy korábbi időpontban mehessenek nyugdíjba.

Az érdekképviselet szerint a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szintén speciális csoportba sorolhatók, mivel jelentős fizikai és pszichikai megterhelés mellett, szoros függelmi viszonyban, állampolgári jogaikban is korlátozva végzik munkájukat, így a hatékony munkavégzés ideje lerövidül, tehát a helyzetet egyrészt életpálya-modellek kialakítása során kell kezelni, másrészt a nyugdíjkorhatár előtt igénybe vehető szolgálati ellátások új formáit kell kialakítani – vélekedik a képviselet.

A Varga Mihálynak küldött levélben a Liga olyan pontokban javasolja az Mt. módosítását, melyeket kulcsfontosságúaknak tart az egyéni, illetve a kollektív jogok szempontjából. A törvény több ponton sérti a munkavállalók jogait, sok esetben jelentős keresetcsökkenéssel jár, és ellehetetleníti a szakszervezetek érdemi tevékenységét, működését – véli a Liga.

A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján a Liga Szakszervezetek szerint a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni ezt az alapvető jogukat, így szükségszerű a változtatás.

Az érdekképviselet a társadalmi párbeszédet továbbfejlesztené, a most működő szektoriális érdekegyeztető fórumok mellett egy olyan átfogó, a munka világának teljességét felölelő fórum létrehozását javasolja, ahol a munka világának szereplői érdemi konzultációt tudnának folytatni a kormánnyal az őket érintő kérdésekről. A fórum segítségével országos szinten gyakorolhatók a munkaügyi kapcsolatok, lehetőség van véleménynyilvánításra, konzultációra, illetve megállapodás-kötésre munkát érintő kérdésekben.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.