Erzsébet-utalvány nagy tételben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen megoldások vannak, ha nagyobb tételben – egy hónapnál nagyobb időtartamra – szeretnénk kiadni az Erzsébet utalványokat? Előre kiosztható, vagy utólag adjuk? Hogyan egyszerűsíthetjük az adminisztrációt? A válaszokat megtalálja cikkünkben.
A munkáltatók bizony szeretik az egyszerű adminisztrációt. A papír alapú utalványoknál azonban nem tudjuk úgy megoldani az átadást, hogy ne kelljen a munkáltatónak személyesen is találkoznia a dolgozójával. Így az Erzsébet-utalványnál is akár minden hónapban ki kell szállnia a dolgozónak a munkából, és külön időt kell szánnia a kiadásra. Mindehhez hozzáadódik a kiosztással foglalkozó munkatársunk ideje, amikor előkészíti az utalványokat, a dokumentumokat, ellenőrzi, hogy mindenki aláírt, újra megkeresi a hiányzókat stb.
Egyszerűsítheti a munkát, ha ezt az osztást például az Erzsébet-utalvány esetén nem havonta végezzük el, hanem ritkábban. Negyedévente, félévente, esetleg évente foglalkozunk a kiosztással.
Ha azonban ezt a megoldást választjuk, akkor néhány alapszabályra mindenképpen figyelnünk kell, nehogy bajba kerüljünk, nehogy több adót kelljen fizetnünk, min amire számítottunk.
Ha többhavi utalványt adunk át, akkor annak két alapvetően különböző módja lehet.
1. Előre adjuk ki az Erzsébet-utalványokat
Például januárban az első negyedévre vonatkozó 3X8.000 forintos adagot
2. Utólag történik az átadás
Decemberben adjuk ki például az egész évre szóló 96.000 forintnyi utalványcsomagot
Vajon mindkét út helyes? Sajnos nem. Az egyik bizony sok gondot és többletadó fizetési kötelezettséget is eredményez majd.
Ha megvizsgáljuk az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 71. paragrafusát, akkor kézenfekvő a válasz.
71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak
bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész;
Jól látható, hogy a törvény is az utólagos kiadást írja elő.
Emellett az előre kiadás további veszélyeket is rejt. Ha megszűnik a jövőben a munkavállaló munkaviszonya, akkor előre osztásnál kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy olyan hónapra is adtunk kedvező adózással Erzsébet-utalványt, melyre már nem áll fenn a felek közt munkaviszony. Ez a juttatás aztán már biztos nem számít 35,7% közteherrel adott béren kívüli juttatásnak.
Az utólagos osztásnál is érdemes egy alapszabályt betartani:
A kiadott többhavi utalványcsomagot saját belső nyilvántartásunkban az adott hónapok juttatásaként kell nyilvántartani.
Adózás szempontjából teljesen más elbírálás alá esik a decemberben kiadott 96.000 Erzsébet-utalvány, ha az decemberiként, vagy januártól decemberig terjedő 12 hónap juttatásaként tartjuk nyilván.
Míg az utóbbi esetben a teljes összegre 16% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t kell fizetnünk, melynek értékét a juttatás 1,19-szereséből számoljuk, addig az első esetben csak 8.000 Ft esik ilyen kedvező elbírálás alá. A maradék 88.000 Ft értékű Erzsébet-utalvány egyes meghatározott juttatásként adózik, így 27%-os EHO terheli majd a munkáltatót szintén az előbb említett adóalapból számolva.
A cikk szerzője a CafeteriaTREND magazin alapítója.
