Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ma már mindenki számára ismert dolog, hogy a nyugdíjjogosultság eléréséhez szolgálati időt kell szerezni, és a nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától is függ. Nem mindig ismert azonban néhány olyan helyzetre vonatkozó szabály, amikor olyan probléma van a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésével (foglalkoztatói járuléklevonás, befizetés, biztosítottra vonatkozó adatszolgáltatás terén), amely hiba kihat(hat) a nyugdíj megállapítására. Ez a cikk néhány ilyen helyzetet mutat be.
Szolgálati idő
Az a társadalombiztosítási alapelv – mely szerint a szolgáltatásokra járulékfizetéssel lehet jogosultságot szerezni – a nyugellátások területén abban mutatkozik meg, hogy a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszakok szolgálati időnek minősülnek és az általános típusú nyugellátásoknál – öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátások – a jogosító feltételek egyikét képezik.
Csak a baleseti nyugellátások jelentenek eltérést ettől a helyzettől aszerint, hogy szolgálati időre tekintet nélkül megállapíthatók, vagyis nem előfeltétel esetükben ez a tényező, de a baleseti nyugellátások összegszerűségénél már szerepe van ennek a kategóriának.
A nyugdíjigény elbírálása, nyilvántartása, hatósági ellenőrzése területén mindenütt szerepel a szolgálati idő fogalom. Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt (pl. munkaviszonyban állt), illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
A nyugdíjjárulék fizetés nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény határozza meg (pl. 1998. előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok ideje, sorkatonai szolgálat időtartama, az anya 1968. előtt született gyermekére tekintettel kapott szolgálati idő).
Ez utóbbi helyzetek miatt mondhatjuk azt, hogy a szolgálati idő bővebb fogalom a biztosítási időnél, mert a járulékfizetéssel szerzett biztosítási idő mellett magában foglalja a jogszabályi rendelkezés alapján járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek elismerhető időszakokat.
A szolgálati időt eredményező biztosítási idővel kapcsolatban a foglalkoztatónak több olyan kötelezettsége is van, amelynek megfelelő módon és határidőben történő teljesítése elengedhetetlen a biztosított személy társadalombiztosítási jogosultságainak érvényesítéséhez.
A foglalkoztatói mulasztás, mely akár véletlenül, akár szándékosan történhet, és súlyos következményekkel jár, nem lehet a biztosított hátrányára megvalósuló magatartás.
A biztosítottól levont nyugdíjjárulék visszatartása, vagy saját célra történő felhasználása nem okozhat kárt a járulékfizetőnek.
Járulék befizetés elmulasztása
A vonatkozó szabályozás szerint a biztosítási jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni még abban az esetben is, ha a foglalkoztató a nyugdíjjárulékot a biztosított keresetéből levonta, de annak befizetését elmulasztotta.
Ugyanez történik akkor is, ha a biztosítás ténye, illetve a biztosítással járó jogviszony időtartama a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásából megállapítható, a nyugdíjjárulék levonása, befizetése azonban a beszerzett igazolások alapján, vagy iratok hiányában, vagy a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható.
Ez esetben a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell, így ez az időszak szolgálati időnek minősül.
Szolgálati időnek nem minősíthető időszakok
Mivel a szolgálati idő nyugdíjjárulék fizetéshez kötött, vannak olyan időszakok, amelyeket járulékfizetés hiányában nem lehet szolgálati időként elismerni.
Így szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosítás szünetelésének időszakát, illetve a nyugdíjjárulék tartozás meghatározott eseteit.
A szabályozás szerint nem lehet szolgálati időként elismerni az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre nézve 2012. előtt nyugdíjbiztosítási járulék, vagy nyugdíjjárulék, 2012-től nyugdíjjárulék tartozása van.
Ugyancsak nem lehet szolgálati időként elismerni a társas vállalkozás tagja részére azt az időszakot, amikorra a társas vállalkozásnak biztosítottnak minősülő tagja után ugyanilyen tartozása van.
Hasonló szabályt tartalmaz az ún. segítő családtagok, illetve mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában is a jogszabály.
Tartozás rendezés – szolgálati idő
A járuléktartozás rendezése a nyugdíjjogosultságtól függetlenül is kötelesség.
Nyugdíjjal kapcsolatban a tartozás megfizetésének a következő hatása van:
ha a mulasztás rendezésre kerül a járuléktartozás megfizetésével az adott időszak szolgálati időkénti elismerésének már nincs akadálya. Az így szerzett szolgálati idő azonban legkorábban a befizetés napját magában foglaló hónap első napjától vehető figyelembe, visszamenőleg nem.
A tartozás rendezéssel szerzett szolgálati idő a korábbi nyugdíjmegállapító határozat módosításával kerül elismerésre.
Szolgálati idő igazolása
A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
A szolgálati idő igazolásának fenti szabálya első helyen a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján történő igazolást említi.
A foglalkoztatóknak jogszabály által előírt kötelezettsége foglalkoztatottjaikról 2010-ig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez évente bejelenteni a tárgyévben történt foglalkoztatás időtartamát, a kifizetett díjazást és a levont nyugdíjjárulék összegét.
2010-től a bejelentés az adóhatósághoz történik, innen kerül átadásra az adat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.
Az adatszolgáltatás célja, hogy a biztosítási adatok rendszeresen, még az aktív foglalkoztatás során bekerüljenek a nyugdíjbiztosítási szervek adatbankjába, ahonnan a majdani nyugdíjazáskor majd felhasználhatók lesznek.
Ha a foglalkoztatói adatszolgáltatás bármilyen okból nem történik meg, fenti sorrendet is jelentő meghatározott igazolási lehetőségek állnak rendelkezésre.
Az utolsóként szereplő „egyéb hitelt érdemlő mód” minden olyan bizonyíték figyelembe vehetőségét jelenti, amely alkalmas arra, ahogy a biztosítási jogviszony fennálltát, időtartamát és lehetőség szerint az elért jövedelem nagyságrendjét is bizonyítsa.
Ilyen irat lehet például a munkaszerződés, bérjegyzék, adóbevallás vagy iratok hiányában a tanúnyilatkozat.
Adategyeztetési eljárás
Fentiekből láthatóan a nyugdíjjogosultság szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy a szolgálati időt megalapozó foglalkoztatói adatszolgáltatás és a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó járulékfizetés rendben megtörténik-e.
Az adatbázisban szereplő adatok helyességének, teljeskörűségének biztosítását segíti elő a nyugdíjbiztosítási szakterületen jelenleg folyamatban lévő adategyeztetési eljárás, mely a megszerzett nyugdíjjogosultsági időszakok egyeztetését, és ennek eredményeként azok véglegesítését tűzte ki célul.
Az egyeztetési eljárás fokozatosan kerül bevezetésre, a különböző korosztályok számára a jogszabályban előírt ütemezés szerint fog lezajlani.
Az adategyeztetési eljárást megelőzően, 2012. december 31-ig szolgálati idő elismerése iránti kérelmet nyújthatott be a biztosított, volt biztosított a nyugdíjmegállapító szervhez nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idejének megállapítása iránt.
Az eljárásban az összes szolgálati idő közlése mellett a korkedvezményre jogosító időszak igazolása is megtörtént.
2013-tól nagy változáson ment keresztül a szolgálati idő elismerése, az érintett által kezdeményezendő eljárás helyébe a hatóság által indított egyeztetési eljárás lépett, közigazgatási szolgáltatásként biztosítva a jogosultsági időszak időben történő ellenőrzésének lehetőségét.
Az adategyeztetési eljárás az 1955-től születettek részére hivatalból indul. Az 1955. előtt született azon személyek, akik részéről még nem került sor nyugellátás megállapítására, túlnyomó többségükben már rendelkeznek szolgálati elismerési határozattal, aki még nem, és igényli szolgálati idejének rendezését, az egyeztetési eljárásban erre kérelmére lehetőség lesz.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
