Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Németország megtagadhatja a szociális ellátást az uniós társállamokból érkezett bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk és azzal a céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz – mondta ki egy keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.
A luxembourgi székhelyű bíróság döntése lezárhatja a Németországban évek óta tartó vitát arról, hogy jogosultak-e a szociális ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV típusú munkanélküli segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak Németországban – és így nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, amellyel jogosultságot szereznek a munkanélküli ellátásra -, és támogatást kérnek az államtól megélhetési költségeik fedezésére.
A bíróság egy román állampolgár és a lipcsei munkaügyi hivatal vitájában döntött. Az ügyet a lipcsei szociális bíróság utalta a testület elé januárban, azt kérve, hogy a németországi jogalkalmazási gyakorlat ellentmondásossága miatt tisztázza az uniós jogi helyzetet, értelmezze a vonatkozó közösségi szabályokat.
Az ügyben eljáró tanács főtanácsnoka, Melchior Wathelet már tavasszal elkészítette indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból „azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”.
A tanács keddi ítéletben az indítványban kifejtett álláspontra helyezkedve kimondta: a tagállamoknak „lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy (…) megtagadják a szociális ellátások nyújtását a gazdaságilag nem aktív olyan uniós polgárok esetében, akik kizárólag azzal a céllal gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat, hogy szociális segélyben részesüljenek valamely másik tagállamban, noha nem rendelkeznek elegendő forrásokkal ahhoz, hogy tartózkodási jog illesse meg őket”.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatták a CSU képviselői.
A keddi ítéletet is a CSU üdvözölte elsőként. A luxembourgi bíróság döntése a „szociális turizmus” egyértelmű elutasítása – nyilatkozott Andreas Scheuer, a párt főtitkára, aki szerint a döntés erősíti a munkaerő szabad áramlása elvének elfogadottságát a német lakosságban.
Az országos munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) új, a Süddeutsche Zeitung című lapban kedden ismertetett felmérése szerint a munkavállalási korlátozások megszüntetése kedvező hatással járt, mert január óta egyre több Németországban élő román és bolgár állampolgár szerez legális állást. Körükben a foglalkoztatottság nagyobb ütemben emelkedik, mint EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárainak körében 2012 májusa után, amikor a rájuk vonatkozó munkavállalási korlátozások szűntek meg – emelték ki az IAB kutatói.
A román és bolgár állampolgárok körében a munkanélküliségi ráta január és július vége között 11,4 százalékról 9,2 százalékra csökkent, vagyis a korlátok lebontása révén jelentősen csökkent a munkanélküliség.
Ugyanakkor ebben a rétegben polarizálódás figyelhető meg, az tapasztalható, hogy nemcsak a foglalkoztatottak száma, hanem a segélyen élők száma is lendületesen emelkedik, ami „aggasztó trend” – mondta Herbert Brücker, az IAB bevándorlási szakértője a müncheni lapnak.
A románok és bolgárok körében a foglalkoztatottak száma tavaly július óta 55 százalékkal nőtt – 164 ezerről 253 ezerre -, ugyanakkor a Hartz IV-ellátásban részesülők száma 75 százalékkal emelkedett, 38 ezerről 66 ezerre.
Az IAB vizsgálatában azt is kimutatták, hogy a román állampolgárok németországi munkaerőpiaci integrációja sokkal sikeresebb, mint a bolgároké. Ezt jelzi, hogy a románok körében a munkanélküliség csupán 7,5 százalékos, ami nem sokkal marad el a németországi lakosság egészét jellemző 6,3 százaléktól, míg a bolgárok körében 15,3 százalékos a munkanélküliségi ráta.
(Forrás: MTI)
