Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nagyobb munkaerő-mobilitás segíthet az Európai Uniónak kielégíteni az egészségügyi felügyeletre és a tartós gondozásra szorulók ellátását végző munkavállalók iránt növekvő igényt – közölte csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja.
Az uniós kutatóközpont figyelembe véve az európai demográfia változó adatait, azt állapította meg, hogy az idős emberek számának növekedése élénkítette az ilyen szolgáltatásokra irányuló keresletet, és növekvő igényt támaszt a képzett munkaerő iránt.
A jelentéstevők véleménye szerint az öregedő európai népesség növekvő igényei támasztotta kereslet nagy részét ki tudja elégíteni az európai munkaerő az EU-n belüli mobilitás révén, azonban egyre fontosabb szerepet játszik az unión kívüli országokból származó ápolói munkát vállalók megjelenése is. Kiemelték, hogy az elmúlt években csaknem kétmillió, más uniós tagállamból, vagy unión kívüli országból érkező ápoló dolgozott állampolgárságától eltérő uniós országban. Az elvándorló ápolók számaránya az elmúlt években 13,2 százalékkal nőtt az Európai Unióban. Az érintett munkavállalók több mint kétharmada öt uniós országban, Németországban, Olaszországban, Svédországban, Franciaországban és Spanyolországban dolgozik – tették hozzá.
A jelentés számos olyan kihívást sorolt fel, amelyek kezelése elősegíthetné az ágazatot érintő munkaerőhiány nyomásának enyhítését az unión belüli mobilitás, illetve az unión kívüli országokból származó egészségügyi munkavállalók érkezése révén.
Mindenek előtt kiemelték, hogy az érintetteknek késznek kell lenniük arra, hogy egy másik uniós országban vállaljanak munkát, illetve javítani kell a szakképesítés kölcsönös elismerésének rendszerén. Megjegyezték továbbá, hogy a bevándorlást szabályozó követelmények, amelyek európai munkavállalás esetén gyakran magukban foglalják a szakképesítések elismertetését is, kihívást jelenthetnek az unióstól eltérő oktatási és képzési programok jelentős különbsége miatt.
A kihívások kezelése elősegítheti az unión belüli, illetve az unión kívülről érkező munkaerő mobilitását, ami javítaná az egészségügyi ágazatot érintő hiányokat – tették hozzá.
(MTI)
