Idén lassulhat a béremelkedés üteme


A gazdaság teljesítményéhez képest különösen dinamikus volt tavaly a bérek emelkedése, de az idén érzékelhetően lassulhat az ütem, amit már a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó megállapodás is jelez – kommentálták a legfrissebb kereseti adatokat elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, ez 10,6 százalékkal magasabb béremelkedés, mint egy évvel korábban. 2020-ban a bruttó átlagkereset 403 600 forintot ért el, 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért 3,3 százalékos növekedése mellett.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rendkívüli meglepetést látott a tavaly decemberi béradatokban. Kommentárjában rámutatott, hogy a vállalati szférában átlag feletti, a tavalyi évben legdinamikusabb bérnövekedést mutatta ki a KSH. Ennek részben az lehet az oka, hogy a statisztika a teljes munkaidőben foglalkoztatottak béralakulását veszi figyelembe. A koronavírus második hulláma során azonban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra, így az összetételhatás felfelé húzhatta a béreket. Erre utalhat az is, hogy a novemberinél is jobban csökkent az alkalmazottak száma az év utolsó hónapjában. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nagyobb mértékű volt 2020 decemberében, mint egy évvel korábban, az év végi bónuszok így jelentősen hozzájárulhattak az erős bérnövekedéshez, ami pedig mindenképpen meglepő a tavalyi év gazdasági teljesítményének fényében – mutatott rá az ING szakértője.

Sokkal árnyaltabbá válik a kép, ha a béradatot összevetjük a decemberi hatalmas csalódást keltő kiskereskedelmi adattal. A fogyasztás és a bérnövekedés jelentősen elvált egymástól, ami részben jelentheti az óvatossági megtakarítások újbóli erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet – vetette fel Virovácz Péter.

Előre tekintve, a 2021-es bérdinamika jelentősen elmarad majd a 2020-ban mért átlagosan 9,7 százalékos növekedéstől. Egyrészt a minimálbéremelés is jóval csekélyebb mértékű idén, másrészt a vállalatok mozgástere is jelentősen beszűkülhetett a költségoldali nyomás és a bevételkiesés miatt – mutatott rá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szemében viszont egyáltalán nem meglepő a tavalyi béremelkedés mértéke, ami többek között a garantált bérminimum és a minimálbér tavaly januári megemelésének, valamint az egészégügyi dolgozóknak a járvány elleni küzdelem miatt évközben kifizetett, egyszeri juttatásnak köszönhető. Hozzátette: a pandémia negatív hatásaihoz köthető fizetéscsökkentések, elbocsátások miatt a múlt évben több ágazatban is megszűnt vagy jóval mérsékeltebb lett a béremelési kényszer, amely a korábbi években az adott szektorban kialakult munkaerőhiányos helyzetből adódott, fűzte hozzá.

Németh Dávid a fizetések idei alakulásáról azt mondta: az országos béradatokat feljebb húzhatja az egészségügyi dolgozók fizetésének várható megemelése, ám ennek a pontos hatását még nehéz prognosztizálni. A minimálbér – korábbi évekhez képest alacsonyabb – 4 százalékos idei emelése szintén feljebb húzza a fizetéseket. Ugyanakkor – az egészségügyi alkalmazottaknak szánt béremelés nélkül – a gyorsuló infláció miatt a reálbérek várhatóan csak 2-3 százalékkal emelkedhetnek az idén, ami kevesebb mint fele a korábbi évekre jellemző ütemnek.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy decemberben a béremelkedés továbbra is dinamikus maradt, az éves átlagot meghaladta. Ez azt jelenti, hogy a működő ágazatok helyzete stabil, az év végi bónuszfizetések is jellemzően megtörténtek. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a korlátozás alatt lévő ágazatokban a helyzet természetesen kedvezőtlen, az átlagos fizetés még azok körében is csökkent, akik megőrizhették teljes munkaidejüket. Az alkalmazottak száma az előző hónaphoz képest mérséklődött, ebben szezonális hatások mellett szerepet játszanak a novemberben bevezetett intézkedések is – mutatott rá.

Az idei béremelések a járványhelyzet miatt az előző években megszokottnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak, az inflációt csak csekély mértékben haladhatják meg. Kérdés, hogy a béremelések mekkora része történik meg januárban és mekkora részét halasztják a munkáltatók későbbre. Szintén kérdés, hogy a statisztikában tapasztalt tavalyi pozitív torzítás az idén mennyire válik negatívvá, az alacsonyabb átlagkeresetű nemzetgazdasági ágak újranyitása mennyivel húzza lejjebb az átlagkeresetet – vetette fel a Századvég Gazdaságkutató szakértője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is előrebocsátotta, hogy a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók esetében továbbra is tartotta a vírus előtti dinamikát a bérnövekedés. A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idén kevésbé fog támaszt jelenteni. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 2021-ben 8 százalékot elérő bérnövekedés és 4,5 százalékos reál béremelkedés jöhet, mivel több szektorban továbbra is érzékelhető munkaerőhiány és láthatóan erőteljes maradt a bérdinamika a vírus által érdemben nem érintett szektorokban. Egyes szektorok munkavállalóinak alkupozíciója némileg gyengébb maradhat, főleg a “szakmát is váltani kényszerülők” esetében, de a hiányszakmák és a képzett munkavállalók esetében csak kisebb lassulás várható a béremelkedés ütemében – jelezte.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. február 4.

Odacsapott a bérnövekedési dinamikának a válság

A elmúlt év negyedik negyedévében 1322 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9,9 százalékos növekedést jelent 2019 hasonló időszakában tapasztalt 1 203 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2019 negyedik negyedévéhez képest 2,9 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi 7,3 százalékkal.
2019. augusztus 8.

16 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók órabére

Idén a második negyedévben 1165 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ami több mint 16 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest – derül ki a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder Recruitment Kft. több mint 7 ezer dolgozó béradatait feldolgozó elemzéséből.