ÉVOSZ: nettó 250-300 ezer forintos bér kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az építőiparban enélkül nem lehet megállítani a munkaerő elvándorlást a szövetség szerint. 


Az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-elvándorlást nettó 250-300 ezer forintos fizetésekkel lehetne megállítani a jelenlegi havi 150-200 ezer forintos bérek helyett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint.

A szervezet keddi közleményében ismertette: 400 építőipari cég megkérdezésével felmérést végeztek az idei év eddig eltelt, illetve hátralévő időszakáról. Eszerint a válaszadók megtették a kezdő lépéseket, átlagosan 6 százalékkal növelték a bruttó béreket 2016 első felében.

A felmérésben részt vevő cégek fele számolt be arról, hogy árbevételük enyhén emelkedett az utóbbi időszakban, és bizakodóan tekintenek a második félévre, 40 százalékuk további növekedésre számít. Árbevétel-arányos jövedelmezőségük enyhe javulást mutat, értéke nagy szóródással 3-10 százalék között van.

Az ÉVOSZ az idei év egészében 1850 milliárd forint körül várja az építési-szerelési tevékenység értékét. A válaszadók megrendelés-állományában a tavalyihoz képest erősen csökkent a közbeszerzésből származó megrendelés, az uniós forrásból finanszírozott munkák jelentős részének befejezése után lényegesen kisebb értékben kaptak közmegrendeléseket – jelezte a szakszövetség.

 

A válaszadók szerződésállományának volumene nőtt, de összértékben még mindig alacsony. A cégek várakozásai szerint az év hátralévő részében a megkötött új szerződések száma tovább fog növekedni.

A cégek gördülékeny üzletvitelét 2016-ban leginkább az élőmunkához kötődő adóterhek, a gazdasági szabályozás gyors változása és nehéz nyomon követése akadályozza. Nehézséget okoz a versenytársak piaci viselkedése, tisztességtelen magatartása, késedelmes fizetése – derült ki az ÉVOSZ felméréséből.

A vállalkozások kintlévősége viszonylag magas, árbevételük csaknem 30 százaléka határidőn túli követelés. Ez az arány valamivel kedvezőbb a lakásépítő cégek esetében. A vállalkozások megítélése szerint azonban a követelések több mint 90 százaléka behajtható.

A közlemény szerint a kapacitások kihasználtsága folyamatosan változik, az ebből adódó időszakos likviditási nehézségeket elsősorban folyószámlahitel és forgóeszközhitel felvételével kezelik. Hosszú távú, külső forrásként a lízinget preferálják az építőipari vállalkozások.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetésének hatására nő a fizetőképes kereslet a lakásépítésre, elsősorban Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban. Az év végére várhatóan összességében mintegy 16-17 ezer új lakóingatlan megépítésére kötnek szerződést a cégek – közölte az ÉVOSZ.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.