Ha a statisztikai átlagnál kevesebbet keres, ne lepődjön meg
A teljes munkaidős alkalmazottak mintegy felénél nemigen volt biztosított a keresetből az átlagos megélhetés 2023 végén.
Fizetés: utalással, vagy készpénzben?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tranzakciós illeték bevezetése kapcsán előtérbe kerültek a bérek kifizetési módjával kapcsolatos kérdések, ezért érdemes áttekinteni a bérkifizetéshez kapcsolódó előírásokat. Milyen szabályok vonatkoznak a munkabér elszámolására és melyek a munkabér kifizetésére? Megválaszthatja-e a munkavállaló a bérfizetés módját? Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót számlaszám megadására? Kérheti-e a munkavállaló a készpénzben történő kifizetést? Milyen szabályokat, adminisztratív előírásokat kell figyelembe venni a munkáltatónak a bérek elszámolásakor és kifizetésekor? Rögzíthetők-e valamilyen szabályzatban a Munka Törvénykönyvétől eltérő szabályok a kifizetés módjára vonatkozóan? Kétrészes cikkünk első részében az elszámolásról lesz szó.
A munkabér elszámolása
A bérfizetéssel kapcsolatban különbséget kell tenni a munkabér elszámolása és a munkabér kifizetése között. Az elszámolás során a munkáltató megállapítja azt, hogy az adott időszakban a munkavállaló mennyi munkabérre jogosult, és a munkabért milyen levonások terhelik. A munkabér kifizetése a fizetés tényleges eljuttatása a munkavállalóhoz.
A munkavállaló részére járó munkabért – fő szabályként – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A törvény megengedi, hogy a felek megállapodása, vagy kollektív szerződés rendelkezése ettől eltérjen, és más elszámolási időszakban állapodjanak meg.
A munkabér elszámolásáról havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az elszámolás tartalma az elszámolás célja miatt determinált, a munkáltatói terhek vonatkozásában kötelező is, de formai előírások nincsenek, a munkáltatók szabadon választhatják meg az elszámolás formáját.
Az elszámolásról kiadott tájékoztatásban célszerű feltüntetni, hogy
- a munkavállaló milyen jogcímeken kap munkabért és mennyit vagy milyen béren kívüli juttatásokat ad a munkáltató (időbér, teljesítménybér, bérpótlékok, távolléti díj, étkezési utalvány, SZÉP kártyára utalás stb.),
- a ledolgozott napot, órát, az igénybevett szabadságot, a betegszabadságot, a munkaszüneti napot,
- a rendes és a rendkívüli munkaidőt, a készenlét és az ügyelet időtartamát,
- teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalóknál a fentieken túl a 100%-os teljesítéshez tartozó normát, (ehhez mérten a munkavállaló által teljesített mennyiséget), darabbérnél a teljesített darabszámot, a selejt számát, mozgó bért stb. is,
- az összes járandóságot, bruttó bért, valamint a kifizetendő bért,
- a levont személyi jövedelemadó előleget, a különadó előleget, az egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulékot és nyugdíjjárulékot, a levonásokat, egyéb tartozásokat, fizetés előleg miatti levonást stb., ezek mértékét és összegét,
- a személyi jövedelemadó előlegvonás ellenőrzéséhez az adóalapot, adót csökkentő kedvezményt, stb.
- kötelezően kell tájékoztatást adni a munkáltatói fizetési kötelezettségekkel kapcsolatban a tárgyhavi kifizetői közterhekről, a tárgyhónapot megelőző kifizetés(eke)t terhelő és a foglalkoztató/kifizető által megfizetett adó-és járulékkötelezettségekről
A megfelelő tartalmú elszámolás azon kívül, hogy a munkavállaló részére lehetőséget ad az elszámolás ellenőrzésére, munkáltató érdekét is szolgálja. Ezzel tudja bizonyítani a munkáltató, hogy bérfizetési kötelezettségének eleget tett, a minden járandóságot helyesen elszámolt a munkavállaló részére. Az írásbeli elszámolás téves kifizetésnél a visszakövetelés jogosságát is megalapozhatja.
Az elszámolásra vonatkozó új szabályok
2012. július 1-jétől a Munka Törvénykönyve új szabályt vezetett be bérek elszámolására vonatkozóan. Ugyanis a gyakorlatban előfordul, hogy a munkabér elszámolása az elszámolási időszak vége előtt megtörténik, így az elszámolás és a kifizetés között bekövetkezhetnek olyan események, amelyek módosíthatják a munkabér elszámolását. Ilyen esemény lehet pl. keresőképtelenség bekövetkezte, vagy megszűnte, rendkívüli munka teljesítése. Ezért a munkavállalót a tárgyhónapot követő 20. napig tájékoztatni kell, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok az elszámolás módosítását teszi szükségessé.
A tájékoztatással egyidejűleg ki kell fizetni a munkabér-különbözetet, ha a munkavállaló a módosított elszámolás alapján a részére járó munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült. A munkáltató, ha a módosított elszámolás alapján a munkavállaló részére az őt megillető munkabérnél magasabb összegű munkabért fizetett ki, a többletet az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint vonhatja le.
A bér elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén (2012. évi I. tv. 156. §)
2012. július 1-jétő hatályos előírás pl. hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén a munkavállaló havi munkabérét (a több hónapos munkaidőkeret minden hónapjában) az általános teljes napi munkaidő esetén havi 174 óra alapulvételével, illetve általánostól eltérő teljes napi, vagy részmunkaidő esetén ennek időarányos mértékével számolja el és fizeti ki.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
|
|
A munkaidőkeret lejártakor azonban a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A havi elszámolások és a munkaidőkeret lejártakor készült elszámolás között előfordulhatnak eltérések, amit a munkaidőkeret lejártát követő húsz napon belül rendezni kell.
Elszámolás átvétele bérjegyzéken vagy bérlistán
A munkabér elszámolásáról kiadott tájékoztatást hétköznapi nyelven a bérjegyzéknek, vagy fizetési jegyzéknek szoktak nevezni, aminek az átadása a munkavállaló részére havonta a munkáltató kötelezettsége. Márpedig, ha kötelezettsége, akkor annak teljesítése munkaügyi ellenőrzés során számon kérhető.
A munkáltató úgy tudja bizonyítani a munkabér elszámolására vonatkozó tájékoztatás átadását, ha az átvételt a munkavállaló aláírásával bizonyítja. Az átvétel módjára sincs előírás. Egyik formája lehet az elszámolásról készült bérjegyzék egyik példányának munkavállaló általi aláírása, és annak munkáltató általi megőrzése.
| Adómozaik 2015 |
|---|
|
10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc 10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont |
Ekkor a munkavállaló csak a saját adatait látja, és az elszámolásról szóló tájékoztatás átvételét igazolja aláírásával. Az átvétel történhet bérlista aláírásával is. A listán szerepelnek a munkavállalók nevei, és az adott munkavállaló a neve mellett aláírással igazolja a bérjegyzék átvételét.
A bérlistán történő átvételnél is gondoskodni kell a megfelelő adatvédelemről, a bérlistán bérek nem szerepelhetnek, meg kell akadályozni, hogy a munkavállalók egymás béreit láthassák. Ezért bérlista nem alkalmazható a készpénzben történő bérfizetéskor a fizetés átvételére.