Focista állásokat hirdettek meg


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hirdetésben megfogalmazott elvárások alapján bárki alkalmas lehet. A klub valójában brazil játékosokat foglalkoztatna, a jogszabályi előírások miatt hirdette meg a pozíciókat.


Álláshirdetésben keres labdarúgókat a Salgótarjáni Barátok Torna Club (SBTC); az MTI szerdán úgy értesült, hogy erre külföldi állampolgárok munkavállalási engedélye miatt van szükség.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján közzétett hirdetés szerint az SBTC szeptember 15-től napi nyolc órában határozatlan időre alkalmazná a labdarúgókat. Elvárt gyakorlati idő nem szükséges és elvárt szakképzettség sincs. Szerepel még az információk között, hogy „a munkaerőigény bejelentéséhez várhatóan harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem kapcsolódik”, illetve, hogy „az állásbejelentéshez várhatóan külföldi állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem kapcsolódik”.

Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek

A kiadvány a gazdálkodókat érintő két legfontosabb területet, a társasági jog és a szerződési jog alapvető szabályait foglalja össze. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik könnyen érthető és áttekinthető formában szeretnének tájékozódni az új szabályokról.

További információ és megrendelés >>

A szokatlan hirdetésről az MTI megkérdezte a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatóját. Tamási Ildikó elmondta: a külföldi munkavállalást szabályozó kormányrendelet értelmében a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásához a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz kell benyújtani az összevont tartózkodási engedély iránti kérelmet. A munkaügyi központ ezután nyilatkozik arról, hogy támogatja-e a harmadik országbeli állampolgár adott munkakörben történő magyarországi munkavállalását. Az érintett munkaerőigénynek tehát meg kell jelennie az NFSZ álláshirdetései között, de támogató szakhatósági engedélyt csak abban az esetben adhat ki a munkaügyi központ, ha nincs megfelelő magyar munkaerő – mondta Tamási Ildikó.

Hozzátette: hivatásos sportolók esetében nincs szükség a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatára, és nem is kell beadni munkaerőigényt.  Kitért arra is, hogy uniós tagállam állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon, a munkavállalásához nem kell engedély, és munkaerőigényt sem kell benyújtania, a foglalkoztatónak csupán bejelentési kötelezettsége van a munkaügyi központ felé a munkaviszony létesítéskor, illetőleg megszűnésekor. Az MTI úgy tudja, hogy a salgótarjáni klub brazil játékosokat foglalkoztatna.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.