GKI: rosszabb a helyzet a foglalkoztatásban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A foglalkoztatásban a valóság sokkal rosszabb lehet a statisztika által vázoltnál a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint; amelyben úgy vélik, a teljes népességre vetített foglalkoztatási arány felülbecsli a Magyarországon dolgozók számát.
A GKI csütörtöki közleményében kifejti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakossági felmérése nem tesz különbséget abban, hogy mely országban történik a jövedelemszerzés, vagyis a foglalkoztatottak számának emelkedése akár a külföldi idénymunkát végzőkből is adódhat.
Másrészt, ha igaz, hogy a munkaképes korú népesség 6,5 százaléka külföldön dolgozik – többségük feltehetőleg családjával együtt -, akkor ők teljes mértékben kimaradnak a lakossági statisztikákból.
A GKI szerint a mostanában napvilágot látott adatok, amelyek szerint félmillió dolgozhat külföldön, „komoly kérdéseket vet fel a lakossági megkérdezéssel zajló adatok megbízhatóságáról”.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a héten beszélt arról, hogy jelenleg „félmillió kitűnő magyar munkavállaló” dolgozik külföldön. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy Matolcsy György nagykövetségektől kapott becsült adatokra hivatkozott, amelyek alapján körülbelül 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában (nagyrészt Londonban), mintegy 100 ezer munkavállaló Németországban (jellemzően Berlinben, Bajorországban és Baden-Würtenbergben), körülbelül 50 ezren Ausztriában és 50 ezren az unió többi országában.
A GKI csütörtöki elemzésében kifejti: Magyarországon kétféle hivatalos statisztika van a foglalkoztatás mérésére. Az egyik a lakosság megkérdezésén, a másik a vállalatok, intézmények adatszolgáltatásán alapul. A két adat éveken keresztül nagyjából együtt ingadozott, majd 2011 elejétől trendjében is elvált egymástól.
2012 őszén a vállalati adatok alapján 2,7 millió foglalkoztatott dolgozott Magyarországon, ezzel szemben a lakossági adatok alapján 3,95 millió főt foglalkoztattak.
A lakosság körében végzett felmérés, a munkaerő-felmérés, a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves emberek gazdasági aktivitásáról nyújt információt, és a mintavétel háztartásokra vonatkozik, tehát az egy háztartásban élő összes munkavégzési korú személy adatát begyűjti a KSH.
Az intézményi statisztika 2006 óta a teljes nemzetgazdaságra – a mikro vállalkozásokra is – vonatkozik, a statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatainak pótlása a rendelkezésre álló adóadatokból különböző becslési módszerek alkalmazásával történik.
A lakosság körében végzett felmérésben természetesen a Magyarországon élők tudnak részt venni. A külföldön dolgozók adatai csak akkor kerülhetnek be a felmérésbe, ha a háztartás egy része Magyarországon él. Ha azonban az egész háztartás külföldre költözik, akkor válaszaik nem kerülhetnek be.
Szintén kimaradnak azok, akik szándékosan titkolják el külföldi munkájukat. Vagyis a külföldön dolgozókat nem tudják megkérdezni, de a mintavételt követő kivetítésbe őket is beleszámolják.
„Így a teljes népességre vetített foglalkoztatási arány felülbecsli a Magyarországon dolgozók számát” – jegyzik meg. Hozzáteszik: ez a felülbecslés az elvándorlással egyre erősebb lesz, ez látható a két statisztika eltérésén is – hangsúlyozza a gazdaságkutató.
