Gyenge a munkaügyi fegyelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaügyi vizsgálatok 70-80, a munkavédelmi vizsgálatok több mint fele végződik szabálytalanság megállapításával – adta hírül a feketelista.hu.


Tavaly összesen 3551 esetben kellett kiszabni munkaügyi bírságot, ami 22,5 százalékos éves növekedést jelent – közölte lapunkkal a feketelista.hu. Az idei év viszont biztatóan indult: az első negyedévben 308 esetben hozott a munkaügyi hatóság elmarasztaló határozatot, egy évvel korábban ez a szám 733 volt.

Munkaügyi vizsgálatok: 70-80 százalék bukás

A folyamatos és rendszeres ellenőrzések mellett három kiemelt munkaügyi vizsgálatot rendelt el a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) az elmúlt esztendőben. Az első kiemelt vizsgálat a szolgáltatói tevékenységet végző cégek jogszerű munkaügyi működésére irányult, amelyben a szolgáltatók 74 százalékánál állapítottak meg szabálytalanságot. Az ellenőrzött 925 munkáltató a legtöbb esetben figyelmeztetéssel megúszta, ám közülük százat munkaügyi bírsággal sújtott a hatóság – tájékoztat a feketelista.hu portál.

A második kiemelt vizsgálat a bejelentés nélküli foglalkoztatás ellenőrzésére irányult, 798 cégre terjedt ki, és ennek során is a cégek 74 százalékánál szembesültek különböző szabálytalanságokkal az ellenőrök. E körben a jogsértések 43 százalékát feketefoglalkoztatással követték el, ami miatt közel 300 vállalkozást kellett megbírságolni.

A harmadik kiemelt vizsgálat a munka- és a pihenőidő szabályainak betartására vonatkozott, döntően a kereskedelmi és vagyonvédelmi ágazatokra terjedt ki, ahol összesen 811 céget vontak ellenőrzés alá, és 85 százalékuknál állapítottak meg szabálytalanságokat; közülük 137-et bírságoltak meg. Tipikusan: hamis munkaidő-nyilvántartás vagy a nyilvántartás hiánya miatt.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
  • Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
  • Rendkívüli munkaidő díjazása
  • Munkaszüneti nap és díjazás   

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Munkavédelmi vizsgálatok: több mint fele bukás

Öt témakörben tartottak az elmúlt évben hosszabb – általában két hónapra kiterjedő –munkavédelmi kiemelt vizsgálatot a kormányhivatalok munkavédelmi felügyelői.

A biológiai tényezők kockázatát 767 cégnél ellenőrizték több mint 25 ezer munkavállalóra kiterjedően. A cégek 82 százalékánál állapítottak meg olyan szabálytalanságokat, amelyek 7852 dolgozóra jelentettek veszélyforrást. Különösen hiányosnak találták a hatékony egyéni védőeszközökkel való ellátást. Nem véletlen, hogy az ellenőrök 703 határozatot hoztak a hiányosságok megszüntetésére és 46 esetben megtiltották a foglalkoztatást is. Az emelőgépek üzemeltetésének biztonságáról 1312 cégnél igyekeztek meggyőződni a munkavédelmi ellenőrök. Kiderült: a gépek 54 százaléka nem felel meg a biztonsági előírásoknak, és magas az emelőgépeket szabálytalanul kezelők száma is. A villamosság biztonságának kiemelt vizsgálata megállapította: az e körben foglalkoztatott szakemberek 95 százaléka rendelkezik a megfelelő végzettséggel és átesett az előírt orvosi alkalmassági vizsgán, mégis sok a szabálytalanság, amelyek miatt 423 felfüggesztő határozatot kellett hozni. A bányászati munkahelyek egészségügyi kiemelt vizsgálata szerint az ellenőrzött munkahelyek mintegy 40 százalékánál nem veszik maradéktalanul figyelembe a törvényi előírásokat, ám összességében „a bányászati munkahelyeken a munka-egészségügyi helyzet viszonylag jónak mondható”. Ezzel magyarázható, hogy felfüggesztési határozat meghozatala egyetlen esetben sem volt indokolt. A hőségriasztásra vonatkozó célellenőrzés 335 munkáltatóra terjedt ki, és az ellenőrök meggyőződtek róla, hogy a munkahelyek túlnyomó többségében betartják a legfontosabb munkavédelmi előírásokat.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

A büntetettek területi megoszlása

A munkaügyi szabálysértők közel harmada a fővárosból kerül ki. A feketelista.hu területi kimutatásában a megyéket egyértelműen Pest megye „vezeti”, ahol 433 céget kellett felelősségre vonni, és kiemelkedően (330 elmarasztalással) szerepel Borsod-Abaúj-Zemplén megye is. A legkevesebb munkaügyi elmarasztalást (55-55 esetben) Békés és Csongrád megyében „osztották” ki az ellenőrök.

Figyelemre méltó, hogy a jelentős gazdasági súllyal rendelkező Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 58 alkalommal kellett ehhez az eszközhöz nyúlniuk. A vidéki városok közül a legtöbb céget Miskolcon (102), Pécsett (80) és Debrecenben (75) sújtottak munkaügyi bírsággal, Szegeden viszont csak 29 esetben kellett ily módon szankcionálni. A bírságok összegét tekintve a vidéki cégek vannak túlsúlyban.

A legnagyobb összegű pénzbírságot (10 millió forint) a székesfehérvári Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft.-re szabták ki. A miskolci Gépépszer Fémszerkezetgyártó és Szerelő Kft.-nek 8,19 millió forint, a kecskeméti Kész Ipari Gyártó Kft.-nek pedig 4,725 millió forint bírságot kell fizetnie a munkaügyi szabályok megsértéséért.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.