Hatna az adójavaslat a munka világára is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A beharangozott nagy cafeteriaváltozásokat még nem tartalmazza az adótörvény tervezete, apróbb módosítások azért vannak.


Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó témakörben a tervezetben megfogalmazott legjelentősebb módosítás a külföldi munkáltató által kiküldöttként, kirendeltként vagy kölcsönzött munkaerőként Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok kötelezettségét érinti – olvasható a Deloitte tervezett adóváltozásokról készített összefoglalójában.

A tervezet egyértelműsíti, hogy ha az eredetileg két évnél rövidebbre tervezett magyarországi munkavégzés időtartama előre nem látható okok miatt meghaladja a két évet, és erről a munkavállaló tájékoztatja az adóhatóságot, akkor biztosítási kötelezettség a magyarországi munkavégzés kezdetétől számított második év végétől áll fenn. Ezzel párhuzamosan és azonos módon változik ezen személyek szociális hozzájárulási adókötelezettségére irányadó szabályozás is.

A munkaerő mobilitásának ösztönzése érdekében is több jelentős változást tartalmaz a tervezet. A saját gépkocsival történő munkába járás esetén adómentesen biztosítható kilométerenkénti térítés összege 9-ről 15 forintra emelkedik. A távmunka keretei között foglalkoztatott munkavállalók esetében is biztosítható munkába járás címén térítés a munkáltató székhelye, telephelye, valamint a munkavégzés helye közötti oda- és visszaútra, ha ezek eltérő településen fekszenek, vagy, ha az utazáshoz helyi közlekedési eszköz nem vehető igénybe. A munkásszállás fogalmának módosítása, illetve a mobilitási célú lakhatási támogatás (a mobilitás időtartamától függően havonta a minimálbér 15-40%-ig) bevezetése pedig bővíti az adómentesen adható juttatások körét.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

A Tervezet több ponton fogalmaz meg módosításokat az szja törvény fogalomrendszerében is. Eszerint új rendelkezésként szabályozza az adómentes juttatások pontosabb meghatározását segítő „sportrendezvény” fogalmát.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre kibővül a munkáltató mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár felé, célzott szolgáltatásokra teljesített befizetéssel. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.