Hogyan fizet a tb a külföldiek után?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki biztosítással járó jogviszony keretében kereső tevékenységet folytat Magyarországon, kivéve, ha az EU jog vagy kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény ettől eltérően rendelkezik. A kiküldöttek biztosítási szempontból három csoportba sorolhatók attól függően, hogy nemzetközi egyezmény alkalmazandó vagy nem.
Uniós szabályok
2010. május 1-jétől minden tagállamnak kötelező alkalmazni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK (koordinációs rendelet), valamint a végrehajtására kiadott 987/2009 /EK rendeletet. A koordinációs rendelet hatálya minden tagállami állampolgárra kiterjed, 2012. június 1-től Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, 2012. április 1-jétől Svájcra is alkalmazandó.
A koordinációs rendelet hatálya alá tartózó személyek csak egy tagállam biztosítási rendszerébe tartozhatnak. A munkavállalók fő szabály szerint abban az államban biztosítottak, ahol a munkát végzik. Kivételes szabály vonatkozik a kiküldetésre. A kiküldött munkavállaló a kiküldő államban biztosítási rendszerében maradhat, ha kiküldetés várható időtartama a 24 hónapot nem haladja meg. Kérelemre, indokolt esetben hosszabb mentesítési időszak is megállapítható az illetékes hatóságok egyetértésével.
A kiküldött az A1 nyomtatvánnyal igazolja, hogy abban az államban biztosított ahonnan kiküldték és azt, hogy a munkavégzés helye szerinti államban mentesül a járulékfizetés alól. A koordinációs rendelet számos feltételt határoz meg, amelyek alapján meghatározható, hogy a másik tagállamban végzett munka kiküldetésnek tekinthető vagy nem.
Ezeket a feltételeket az A1 igazolás kiadására jogosult tagállam illetékes hatóságának kell mérlegelni. Az uniós szabályok magyarországi végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat a 195/1997. kormányrendelet (a Tbj. végrehajtási rendelete) határozza meg. Ezek értelemszerűen akkor irányadók, ha Magyarországról küldenek ki munkavállalót más tagállamba.
Az A1 igazolás tartalmazza azt az időszakot, amely alatt a kiküldött mentesül Magyarországon a járulékfizetés alól. A1 igazolás hiányában a kiküldöttnek az egyéni járulékokat és a szociális hozzájárulási adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Fontos, hogy a koordinációs rendelet hatálya alá tartozó, más tagállamban biztosított személy jövedelmét egészségügyi hozzájárulás nem terheli.
Kétoldalú szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezmények
Számos kétoldalú egyezmény van érvényben. Ezek azonban az uniós állampolgárokra nem alkalmazandók. A hatályos alkalmazandó egyezmények fontosabb előírásai a munkavállaló külföldi kiküldetésével kapcsolatban a következők.
Hatályos alkalmazandó szociálpolitikai egyezmények
A magyar-jugoszláv egyezmény (kihirdette az 1959/20. törvényerejű rendelet) Macedóniára és Koszovóra, a magyar-szovjet egyezmény (kihirdette az 1963/16. törvényerejű rendelet) Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó. Mindkét egyezmény szerint a kiküldöttek a kiküldő államban maradnak biztosítottak időkorlát nélkül.
Hatályos alkalmazandó szociális biztonsági egyezmények
A magyar-kanadai egyezmény (kihirdette a 2003 évi LXIX. törvény) 2003.október 1 én, a magyar-québeci egyezmény (kihirdette a 2006. évi XVII törvény) 2006. július 1én lépett hatályba. Mindkét egyezmény csak a nyugdíjbiztosításra vonatkozik, az egészségbiztosításra nem. A magyar – kanadai egyezmény szerint a kiküldött a kiküldő állam biztosítottja marad, ha a kiküldetés időtartama nem haladja meg a 24 hónapot, a magyar- québeci egyezmény értelmében az időkorlát 60 hónap. Hosszabbítás – indokolt esetben- mindkét egyezmény alapján lehetséges.
A magyar-horvát egyezmény (kihirdette a 2005 évi CXXV. törvény) 2006. március 1-től hatályos. A kiküldött a kiküldő államban biztosított, ha a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot. Ez az időtartam legfeljebb további 24 hónappal meghosszabbítható. Horvátország csatlakozásától (2013. július 1.) természetesen az uniós szabályok lépnek életbe.
A magyar –dél-koreai egyezmény (kihirdette a 2006. évi LXXIX. törvény) 2007. március 1-jétől hatályos és kizárólag a nyugdíjbiztosításra terjed ki. Alapesetben a kiküldött 36 hónapig marad a küldő állam biztosítási rendszerében, de az időtartam újabb 36 hónappal meghosszabbítható.
A magyar –montenegrói egyezmény (kihirdette a 2008. évi LXXII. törvény) 2009. április 1-én lépett hatályba. A kiküldöttre a kiküldetést követőem legfeljebb a 24. naptári hónap végéig továbbra is kiküldő állam jogszabályai alkalmazandók. 24 hónapos hosszabbítás lehetséges.
A Boszniával és Hercegovinával kötött egyezmény (kihirdette a 2009. évi II. törvény) 2009. augusztus 1-jétől hatályos. A kiküldött munkavállaló 24 hónapig maradhat a kiküldő állam biztosítási rendszerében. Kérelemre, a két állam illetékes hatóságainak egyetértésével kivételek is megállapíthatók. .
A magyar- indiai egyezmény (kihirdette a 2010. évi XXIX. törvény) 2013. április 1-jétől hatályos és csak a nyugdíjbiztosításra terjed ki, egészségbiztosításra nem. A kiküldött munkavállaló akkor maradhat a kiküldő állam biztosítási rendszerében, ha a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg az 5 évet.
A magyar-ausztrál egyezmény (kihirdette a 2011. évi CXVII: törvény) 2012. október 1-én lépett hatályba. Kizárólag nyugdíjbiztosításra vonatkozik. 48 hónapnál hosszabb időtartamú kiküldetés esetén csak a két állam illetékes hatóságainak egyetértésével maradhat a munkavállaló a kiküldő állam biztosítottja.
A magyar-mongol egyezmény (kihirdette a 2011évi CXVIII. törvény) 2012. június 1-jétől hatályos és csak a nyugdíjbiztosításról rendelkezik. A kiküldött munkavállaló a kiküldő államban marad biztosított, ha a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. .
| Számviteli változások 2014 |
- Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
- A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
- Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
- Milyen hatása van az új Ptk. hatályba lépésének a számvitelre?
Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!
A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
A magyar-japán egyezmény (kihirdette a 2013 évi CLII. törvény) 2014. január 1-én lépett hatályba. Kizárólag a nyugdíjbiztosításra terjed ki. A kiküldött munkavállaló a kiküldő államban marad biztosított, ha a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az 5 évet. Ez a szabály akkor is érvényes, ha a munkavállaló munkaszerződést köt a kiküldő munkáltatóhoz kapcsolódó, a fogadó államban székhellyel rendelkező munkáltatóval. A kapcsolódó munkáltatók köréről a szerződő államok kormányai külön állapodnak meg.
Kétoldalú egyezményt írt alá Magyarország Moldáviával és Szerbiával.(kihirdette a 2013. évi CCXXXIII. és CCXXXIV. törvény), de ezek még nem léptek hatályba.
Harmadik állam állampolgárai
A Tbj. speciális szabályai alapján a kötelező biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarországon kiküldetés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, ha a kiküldött harmadik állam állampolgára és a törvény szerint külföldinek minősül. Harmadik állam az Európai Gazdasági Térség, valamint a Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. Külföldinek tekintendő a kiküldött, ha nem bevándorolt, nem letelepedett jogállású.
A biztosítás alóli mentesség feltétele, hogy a kiküldetés várható időtartama a két évet nem haladhatja meg. A 2013. január 1-jét megelőzőem megkezdett kiküldetéseknél a kétéves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani. A várhatóan két évet meghaladó kiküldetés esetén az egyéni társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a kiküldetés első napjától meg kell fizetni. Fontos, hogy a „mentesség” ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző kiküldetés befejezésétől számítva nem telt el három év.
2014-től a munkavállaló két évet meghaladó kiküldetés esetén is mentesülhet a biztosítási kötelezettség alól. Ez akkor lehetséges, ha a kiküldetés kezdetét követő legalább egy év után olyan körülmény miatt kerül sor a hosszabbításra, amely a kiküldetés megkezdésekor előre nem volt látható. További feltétel, hogy ezt a körülményt a kiküldöttnek nyolc napon be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ilyen esetben azonban a mentesség csak az egyéni járulékokra terjed ki, a szociális hozzájárulásra adóra nem. Azok a kiküldöttek, akik kötelezően nem biztosítottak Magyarországon, társadalombiztosításra külön megállapodást köthetnek a Tbj. rendelkezései szerint.
Eljárási szabályok
Ha a kiküldöttre kiterjed a magyar kötelező biztosítás, a belföldi foglalkoztatónak nincsenek kötelezettségei a külföldi munkáltató által fizetett jövedelmekkel összefüggésben. A magyar jogszabályok alapján bejegyzésre nem kötelezett munkáltató a biztosítással kapcsolatos bejelentési, járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési, valamint bevallási kötelezettségét pénzügyi képviselő útján vagy saját maga köteles teljesíteni. Ha a külföldi munkáltató a bejelentést elmulasztja, az említett kötelezettségek a kiküldött munkavállalót terhelik. Az utóbbi esetben az adóhatósághoz a bejelentést a 14T1041INT nyomtatványon kell benyújtani. A bevallás a 1408INT nyomtatványon kell teljesíteni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.
