Hogyan kapjuk meg a fizetésünket?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tranzakciós illeték bevezetése kapcsán előtérbe kerültek a bérek kifizetési módjával kapcsolatos kérdések, ezért érdemes áttekinteni a bérkifizetéshez kapcsolódó előírásokat. Milyen szabályok vonatkoznak a munkabér elszámolására és melyek a munkabér kifizetésére? Cikksorozatunk második részében a munkabér kifizetéséről és az erre vonatkozó szabályokról lesz szó.


Cikkünk első részét a munkabér elszámolásáról itt olvashatja.

A munkabér kifizetése

A munkabér kifizetésére vonatkozó előírásokat a Munka Törvénykönyve 157-158. §-ai tartalmazzák. Alapvető szabály, hogy a munkabért a tárgyhónapot követő hónap10. napjáig ki kell fizetni.

Speciális szabály, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Időkorlátot nem határoz meg erre vonatkozóan a törvény. Azonban előírja, hogy az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – fizetni kell.

A bér kifizetése utalással, vagy készpénzben történjen-e?

A Munka Törvénykönyve 158. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni.

2012. július 1-jétől megszűnt az a korábbi előírás, mely szerint a munkáltató a munkabér számlára történő utalását csak kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján tehette meg.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan szűnt meg a készpénzben történő munkabérfizetés, ma már szinte minden munkavállaló átutalással kapja a bérét. A munkavállaló munkabérének bankszámlára történő utalása a legkényelmesebb módja a bérfizetésnek, azonban ehhez nem ragaszkodhat a munkáltató. Alapesetben nem kötelezheti a munkáltató a munkavállalót bankszámlanyitásra, azért, mert bérfizetési kötelezettségét banki átutalással kívánja teljesíteni.

A Munka Törvénykönyve előírása szerint a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni, így a felek megállapodásától függ, hogy a munkabér készpénzben vagy bankszámlára utalással kerül-e kifizetésre. A banki átutalásról a készpénzes kifizetésre történő váltás is a felek, vagyis a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján lehetséges.

Ha a munkavállaló folyószámlaszámot jelöl meg a munkabérfizetés teljesítéséhez, akkor átutalással teljesíthet a munkáltató, de ha erre nem kerül sor, úgy készpénzben kell kifizetni a munkabért. Ez azt jelenti, hogy általános esetben munkáltató nem utasíthatja a munkavállalót jogszerűen arra, hogy bankszámlát nyisson valamely pénzintézetben, illetve bankszámla számot adjon meg utalás céljára. Kollektív szerződés ugyanakkor rendelkezhet arról, hogy a munkabér kifizetése bankszámlára utalással történjen az adott munkáltatónál, ugyanis a Munka Törvénykönyve nem tiltja azt, hogy a munkabér fizetési módjai közti választási lehetőségre vonatkozó szabálytól kollektív szerződésben eltérjenek.

Amennyiben kollektív szerződés rendelkezése írja elő a bankszámlára utalást, az valamennyi – a kollektív szerződés hatálya alá tartozó – munkavállalóra érvényes, függetlenül attól, hogy tagja-e a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek vagy sem.  Ha a kollektív szerződés a munkabér átutalásáról rendelkezik, a munkavállaló nem követelheti a készpénzben történő kifizetést.

A munkabér utalására vonatkozó szabályok

A Munka Törvénykönyve 158. § (2) bekezdése alapján munkabér számlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Figyelembe kell venni az utaláshoz szükséges átfutási időket is, ami szükségessé teheti a fizetés napja előtt indított utalást. A kifizetési határidőt tartani kell utalással történő bérfizetés esetén akkor is, ha a munkavállaló a bérfizetés napján jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén.

A munkabér készpénzben történő kifizetésének speciális szabályai

A munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. A munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, amennyiben a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén. A szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes munkabért, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért is.

A munkáltató a munkabért köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.

Készpénzben történő kifizetés esetén a munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki. Postai átutalás formájában történő kifizetés kizárólag akkor lehetséges, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt.

Ezek a szabályok egyértelműen csak készpénzben történő bérfizetésre vonatkoznak, a fizetési számlára történő utalást nem érintik, mert a számlára utalt bérhez a munkavállaló hely- és időbeli korlátozás nélkül hozzá juthat. 

A munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat

A munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást – a munkavállaló részére költséget nem okozhat.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Ez a kitétel azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak meg kellene fizetnie a bankszámlanyitás, illetve a bér bankszámláról történő felvételének a költségeit. A költségmentesség azt jelenti, hogy a munkáltató az utalás költségeit nem háríthatja át a munkavállalóra. A fizetési számláról a munkabérhez jutás, és a munkabér elköltésének banki költségei (pénzfelvétel díja, bankkártya díja, számlanyitás díja, rezsi utalásának díja stb.) a munkavállaló költsége. Mivel a munka Törvénykönyve szabályai alapján a munkavállalónak választási lehetősége van az utalás és a készpénzes bérkifizetés között, a felmerülő banki költségek nem háríthatók át a munkáltatóra.

Ez akkor is így van, ha a gyakorlatban a fizetési módok közti választást a munkavállalónál egyéb szempontok is determinálják, pl. a munkahely biztos megszerzése és megtartása érdekében inkább a munkáltató igényeinek jobban megfelelő utalás érdekében bankszámlaszámot ad meg. A bankszámlanyitás és fenntartás nem munkavállalói kötelezettség, hanem csak egy lehetőség, ennek okán a költséget nem lehet a munkáltatóra terhelni. Mivel a munkavállalók maguk dönthetik el, hogy kívánnak-e bankszámlát nyitni vagy készpénzben kérik a fizetésüket, és azt is, hogy melyik banknál, milyen banki költségek mellett vezetnek számlát, a munkáltató csak az átutalással kapcsolatos költséget köteles viselni, a banki költségeket nem, hiszen nem munkáltatói utasításra teszi azt.

A munkáltató a fizetési számla megnyitásának és fenntartásának költségeit, csak akkor köteles megtéríteni, ha kifejezetten a munkabér átutalással történő kifizetése céljából, a munkáltató érdekében hozta létre a fizetési számlát a munkavállaló. Ilyen eset lehet, ha kollektív szerződés alapján kötelezi a munkáltatót bankszámlaszám megadására a fizetés utalása céljából. Ha kollektív szerződés így rendelkezik, akkor nem beszélhetünk „egyéni döntésről”, és ekkor felmerülhet a pénzfelvétellel járó költségek megtérítési kötelezettsége. Azonban a munkavállaló a bankszámláját az esetek döntő többségében nem csupán bérutalás céljára használja, hanem onnan fizeti csoportos beszedési megbízással a rezsijét, és utalásokat is teljesíthet.

Emellett a munkabér felvételével kapcsolatos banki költségek csökkentésére több lehetőség is rendelkezésre áll. Ilyen például, megállapodás a munkabér kifizetésének készpénzben történő kifizetésére, a havi kétszeri alkalommal, összesen 150 000 Ft-ig ingyenes készpénzfelvételi lehetőség kihasználása, illetve a munkáltató valamelyik bankkal történő megállapodása kedvezőbb pénzfelvételi költségekről.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program

Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.