Így emelkedik a nyugdíj 2016-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjemelés mértéke a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerint 1,6 százalék. Az alábbiakban összegyűjtöttük, pontosan mely ellátások összege emelkedik. 


A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 62. § (1) bekezdése szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított nyugellátásokat, egyéb jogszabályban meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot a megállapítás naptári évét követő minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói ár növekedésének megfelelő mértékben kell emelni. 

A nyugdíjemelés mértéke a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 55. §-a szerint 1,6 %.

A nyugdíjemelés részletes szabályairól és az érintett ellátásokról minden évben kormányrendelet rendelkezik.

A rendelkezések alapján a 2016. január 1-jét megelőző időponttól megállapított, vagy folyósított öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, baleseti hozzátartozói nyugellátást érinti a nyugdíjemelés.

Ugyancsak 1,6 %-kal kerül megemelésre 2016. január 1-től a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka is. 

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia

 

Előjelentkezési akció!

Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.

 

További információ és jelentkezés >>

Az éves emelés kiterjed a korhatár előtti ellátásra, a szolgálati járandóságra, az átmeneti bányászjáradékra, balettművészeti életjáradékra is. 

1,6 %-kal megemelkednek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, azaz a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás. 

Kiterjed az emelés a baleseti járadékra, bányászok egészségkárosodási járadékára is. 

A nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik több más ellátás is, így a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka is. 

Emelkedik továbbá néhány speciális ellátás is, így a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, a polgármesterek közszolgálati járadéka, a honvédek kiegészítő rokkantsági és hozzátartozói támogatása és a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás is, valamint az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések is. 

Előfordulnak olyan esetek is, amikor egy személy egyidejűleg több olyan nyugellátásban, egyéb ellátásban részesül, amelyre a nyugdíjak és egyéb ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya kiterjed, ebben az esetben az érintett ellátásokat külön-külön kell emelni.

Ahhoz a szabályhoz kapcsolódóan, hogy több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat, illetve a szülői nyugdíjat a jogosultak között meg kell osztani, rendelkezik az ellátások emelési szabálya is, mely szerint ilyen megosztás esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni. 

Nemzetközi vonatkozású nyugdíjügyek esetén a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés vagy szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított ellátásnál a magyar szerződő felet terhelő ellátásrészt illetve ellátást kell emelni. 

Próbálja ki most ingyenesen a

Munkajog és a Bérszámfejtés Navigátort

A Munkajog Navigátor folyamatábrák segítségével követi végig az egyes jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezáró lépésekig, míg a bérszámfejtés Navigátor a bérszámfejtési kérdések megválaszolásában lesz biztos támasza.

A folyamatábrákból egy kattintással eléri a kapcsolódó jogszabályokat, iratmintákat, döntvényeket és kommentárokat.

KIPRÓBÁLOM >>

További fontos szabály, hogy 2016. január 1-jétől a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj havonta 86.335 forint összeghatárig folyósítható együtt. 

A rokkantsági járadék összege a 2015. évi 33.930 forintról 34.475 forintra emelkedik.

Az ellátások jogszabály szerinti emelése hivatalból történik, azt külön kérelmezni nem kell.
A 2016. január hónapjában esedékes nyugdíjak, ellátások már a megemelt összegben kerültek kifizetésre. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.