Így foglalkoztathatók a szakközépiskolai tanulók
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számos kérdés vetődik fel a cégeknél a diákok nyári foglakoztatása kapcsán, hiszen nem egy szokványos munkaviszonyról van ilyenkor szó – olvasható az RSM DTM Hungary blogján.
Szakközépiskolai tanuló gyakorlati foglalkozatására tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján kerülhet sor. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel.
Ahogy a tanulószerződésben foglaltaknak, úgy magának a tanulónak is meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak. Tanulószerződés tehát azzal a tanulóval köthető, aki:
magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, nappali rendszerű oktatásban részesül;
az első, állami támogatású szakképesítés megszerzését célzó képzésben vesz részt;
megfelel az egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek.
Tehát például nem köthető tanulószerződés azzal tanulóval, aki nem nappali rendszerű oktatásban részesül vagy önköltséges formában vesz részt az adott képzésben.
A tanulószerződésnek, mint munkajogi alapdokumentumnak tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait;
a tanuló természetes személyazonosító adatait, törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,
a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait;
az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt;
a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét;
a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét;
a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit;
a gyakorlati képzést szervező arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.
Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó törvény a tanulók életkorának figyelembe vételével az általános munkajogi szabályoktól eltérő, kedvezőbb rendelkezések betartását írja elő a tanulók pihenése, regenerálódása érdekében. A tanulót ugyanis azon tanévben, amelyekben a 19. életévét még nem tölti be, legalább 35 nap, ezt követően legalább 30 nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.
Betegség esetén a tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére 10 nap betegszabadság illeti meg, az ezt meghaladó betegsége idejére pedig az általános szabályok szerint jogosult lehet táppénzre is.
A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben, annak ideje alatt kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások is megilletik.
A gyakorlati képzést nyújtó cég a tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve pénzbeli juttatást köteles fizetni. A pénzbeli juttatás összege aszerint változik, hogy a képzés egészét tekintve egymáshoz képest a gyakorlati vagy az elméleti képzési idő hosszabb-e, így amennyiben a gyakorlati képzési idő eléri
a 80 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 1,3-szerese;
a 70 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 1,2-szerese;
a 60 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 1,1-szerese;
az 50 százalékot, a minimálbér 15 százaléka;
a 40 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 0,9-szerese;
a 30 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 0,8-szerese;
a 20 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 0,7-szerese.
Fenti összegű juttatás adómentes, azonban mivel – a hallgatókkal ellentétben – a szakközépiskolai tanuló biztosítottnak minősül-e jogviszonya tekintetében, ezért a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj összege alapján 10 százalék nyugdíjjárulék és 7 százalék egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség terheli. (A tanuló az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék fizetésére nem kötelezett.)
Fontos lehet, hogy a foglalkoztató tisztában legyen azzal is, hogy ő, mint a tanulót foglalkoztató szervezet, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj után 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót (szocho) is köteles megfizetni, jóval pozitívabb viszont, hogy a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
