Így járhat vissza a 98 százalékos különadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 98 százalékos különadó nem jár vissza, csak visszajárhat, ha az adózó teljesít bizonyos feltételeket. S ha végül vissza is jár az összeg, azonnal újabb adó terheli, amely akár 75 százalékos is lehet.


2014. szeptember 30-tól hatályos a 2010. évi XC. törvény azon rendelkezése, amely törvényi szintre emeli azon alkotmánybírósági álláspontot, amely szerint nemzetközi egyezménybe ütközik a 98 %-os különadó – ez természetesen nem szó szerint jelenik meg és nem is jelenti azt, hogy a teljes összeg visszajár.

A törvény 12/D §-a tartalmazza tizenkét bekezdésen át azokat a feltételeket, amelyek alapján a különadó levonás egy része, más adónemen keletkezett túlfizetésként visszajárhat.

Miért csak „járhat” és nem „jár”?

Először is: azokat az eseteket, amelyben különadóval terhelték a kifizetéseket, nem vizsgálják felül hivatalból. Kizárólag kérelem alapján jár el az adóhatóság.

Másodszor, a korábbi különadó alapját új adónem terheli: az átalányközteher. Technikailag az adófolyószámlán azonos adónem kódon fog megjelenni, ugyanis a törvény szerint az adóhatóság ezt egyazon adószámlán kezeli.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

Harmadszor, mert kiutalás csak akkor történhet meg, ha az adózónak nincs más adónemben tartozása,

és nem utolsó sorban: csak adóelévülési időn belül kezdeményezhető a különadó törlése.

A kérelemben nyilatkozni kell:

– mely jogviszonyára tekintettel vált jogosulttá az adózó, az egykori különadó alapját képező bevételre, és a bevételnek mely része minősül nem jogszabály alapján megszerzettnek (külön megállapodás),

– kifizető neve, székhelye, adószáma,

– van-e az adott üggyel kapcsolatban-folyamatban lévő vagy lezárt jogorvoslati eljárás, illetve kártérítésre jogosulttá vált-e.

Az adóhatóság felszólíthatja a kifizetőt adatszolgáltatásra, ezzel ellenőrizve a nyilatkozatban foglaltakat.

Miért fontos a jogszabály alapján megszerzett bevétel?

A különadó alapját képezte az érintettek adott jogviszonyának megszűnésével összefüggésben juttatott (pénzbeli vagy egyéb formában felmerülő) bevétel. Ez lehetett jogszabály alapján meghatározott összeg, amelyhez nem kellett a foglalkoztató külön beleegyezése, törvény írta elő, és/vagy külön megállapodás alapján meghatározott juttatás, amely csak az adott jogviszonyban lévők, kölcsönös megállapodása alapján járt. Ez utóbbi bevételeket magasabb átalányközteherrel rendeli terhelni a törvény, mértéke 75%. A jogszabály alapján megszerzett bevételek esetén, az egykori különadó megállapításának éve szerint a megállapítandó átalányközteher mértéke:

– 2010. adóévre 40%,

– 2011. adóévre 15%,

– 2012. adóévre 20%,

– 2013. adóévre 25%.

Ki nyújthatja be a kérelmet?

Kérelmet az egykori különadó terheltje, illetve – időközbeni elhalálozása esetén – bármely örököse nyújthatja be, ha különadó ügyben korábban jogorvoslati eljárás alapján kártérítést nem ítéltek meg.

Mikorra várható határozat? Hogyan kapják vissza a pénzt?

Az első, ez ügyben meghozott határozatok 2015. január 28-át követően jelennek meg. Pozitív elbírálás esetén, újabb eljárási cselekmény következik: 17-es átvezetési kérelmen kell kérni az így immár túlfizetésként jelentkező összeg kiutalását vagy más adónemre történő átvezetését. A törvény szerint késedelmi kamat – a módosuló kötelezettséggel kapcsolatban – nem jár az adózónak, ebben az ügyben.

Mi történik a folyamatban lévő önellenőrzésekkel?

A folyamatban lévő, még el nem bírált kérelmekre a 2014.09.30-tól hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2014.02.26-át követően benyújtott és elutasított önellenőrzések határozatát visszavontnak kell tekinteni és az eljárást a jelenleg hatályos előírások alapján folytatják le. Ha volt olyan önellenőrzés, amelyben 2014.09.30-át megelőzően csökkentették a különadót és visszaigényelték (kivéve, ha nem is állt fenn különadó kötelezettség), azt – lezárt időszakot eredményező vizsgálat ellenére is – az adóhatóság ellenőrzi és hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget. Itt fontos megemlíteni: az átalányközterhet a kötelezettség eredeti esedékességének napjára vonatkozó hatállyal állapítják meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.