Így nőttek a keresetek novemberben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).


A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – tette hozzá a KSH.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 11,2 százalékkal nőttek a keresetek novemberben, és 12,1 százalékkal a prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések nélkül számított rendszeres bérek. 

A költségvetési szektorban 13,5 százalékos volt a keresetek éves összevetésű emelkedése, amiben benne van a jutalmak és egyszeri kifizetések 41,4 százalékos emelkedése. Anélkül 10,4 százalékkal emelkedtek a rendszeres jövedelmek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

 

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete novemberben 323 000 forint volt, az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 700 forintra becsülhető.

Az iparban és az építőiparban 359 ezer, illetve 243 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, 10,6 százalékkal és 15,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A kereskedelem és gépjármű javítás területén 14,7 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az idegenforgalomban és vendéglátásban pedig 12,1 százalékos volt az emelkedés, amivel 293 ezer, illetve 194 ezer forintra nőttek. A pénzügyi, biztosítási üzletágban foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 550 ezer forint volt, 2,4 százalékkal több a 2016 novemberinél, míg az ingatlanszakmában 24,5 százalékkal nőttek a bérek 310 ezer forintra.

A költségvetési szférában 352 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. A közigazgatás és védelem területén alkalmazottak bruttó keresete egy év alatt 17,0 százalékkal 397 ezer forintra nőtt tavaly novemberre, az oktatásban 8,1, az egészségügyben 14,1 százalékos volt a növekedés és 325 ezer, illetve 313 ezer forintra emelkedtek a keresetek, a szociális ellátás területén 145 ezer forint volt az átlagkereset, 22,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 

A KSH adataiból az is kiderül, hogy a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 48 ezerrel, 152 ezerre csökkent tavaly novemberre, a vállalkozásoknál alkalmazottak száma pedig 46 ezerrel emelkedett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.