Így változott az ekho 2014-től

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapelveiben, adómértékben nem változott 2014-től. A magánszemély az ekho-alap összegéből továbbra is 15 százalék ekhót fizet, de ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, akkor az ekho mértéke 11,1 százalék. A kifizető az ekhoalap összege után továbbra is 20 százalék ekhót fizet. 2014-től választhatja az ekho szerinti adózást – bizonyos feltételek mellett – a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportszakember.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített adókötelezettség választása továbbra is foglalkozásokhoz kötött. Ez jelenti egyben a legnagyobb hátrányát is.

Az alkalmazók tevékenységi köre (például: akusztikus mérnök, audio-technikai mérnök, hangmérnök, televíziós műszaki adásrendező, könyv- és lapkiadó szerkesztője, újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő, író, képzőművész, iparművész, zeneszerző, zenész, énekes, stb.) 2014-ben sem változott, csupán egyetlen ponton.

2014-től választhatja az ekho szerinti adózást a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló törvény 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 11/A.§-a szerint, a sportszakember az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban – közvetlenül vagy közvetett módon – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.

A 19.§ (3) bekezdése szerint pedig a sportszövetségek típusai a következők:

• a) országos sportági szakszövetségek,
• b) sportági szövetségek,
• c) szabadidősport szövetségek,
• d) fogyatékosok sportszövetségei,
• e) diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei.

2014 előtt is szerepeltek a sportszakemberek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választók körében, akik országos sportági szakszövetséggel, vagy országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonyban dolgoznak.

2014-től kibővült a választásra jogosult sportszakemberek köre az előző kettőn túli sportszövetséggel, sportszervezettel.

Az ekho választásának egy másik fontos feltétele, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót). Ilyen jövedelem lehet:

• munkaviszonyból származó,
• egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét,
• társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke,
• a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő

magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, amely nem csak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja törvény illetve a Tbj. szerint fizeti meg a magánszemély, és a kifizető. (Leegyszerűsítve, a minimumjárulékokat valahol meg kell fizetnie. Munkaviszonyban a minimálbért meg kell kapnia.) A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása
Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés Lapozzon bele a kiadványba >>>

Az ekhót választhatja olyan magánszemély is, aki az Eva-törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozó. Azonban az ekho alkalmazásának rá vonatkozó (bevételi) összeghatárát csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie.

Ha az eva alany egyéni vállalkozó a vállalkozási szerződése alapján számlát ad, akkor a számla szerinti bevételre az ekho nem alkalmazható. Ezek régi szabályok.

---