Így változott az ekho 2014-től


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapelveiben, adómértékben nem változott 2014-től. A magánszemély az ekho-alap összegéből továbbra is 15 százalék ekhót fizet, de ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, akkor az ekho mértéke 11,1 százalék. A kifizető az ekhoalap összege után továbbra is 20 százalék ekhót fizet. 2014-től választhatja az ekho szerinti adózást – bizonyos feltételek mellett – a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportszakember.


Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített adókötelezettség választása továbbra is foglalkozásokhoz kötött. Ez jelenti egyben a legnagyobb hátrányát is.

Az alkalmazók tevékenységi köre (például: akusztikus mérnök, audio-technikai mérnök, hangmérnök, televíziós műszaki adásrendező, könyv- és lapkiadó szerkesztője, újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő, író, képzőművész, iparművész, zeneszerző, zenész, énekes, stb.) 2014-ben sem változott, csupán egyetlen ponton.

2014-től választhatja az ekho szerinti adózást a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló törvény 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 11/A.§-a szerint, a sportszakember az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban – közvetlenül vagy közvetett módon – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.

A 19.§ (3) bekezdése szerint pedig a sportszövetségek típusai a következők:

  • a) országos sportági szakszövetségek,
  • b) sportági szövetségek,
  • c) szabadidősport szövetségek,
  • d) fogyatékosok sportszövetségei,
  • e) diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei.

2014 előtt is szerepeltek a sportszakemberek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választók körében, akik országos sportági szakszövetséggel, vagy országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonyban dolgoznak.

2014-től kibővült a választásra jogosult sportszakemberek köre az előző kettőn túli sportszövetséggel, sportszervezettel.

Az ekho választásának egy másik fontos feltétele, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót). Ilyen jövedelem lehet:

  • munkaviszonyból származó,
  • egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét,
  • társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke,
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő

magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, amely nem csak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja törvény illetve a Tbj. szerint fizeti meg a magánszemély, és a kifizető. (Leegyszerűsítve, a minimumjárulékokat valahol meg kell fizetnie. Munkaviszonyban a minimálbért meg kell kapnia.) A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

Az ekhót választhatja olyan magánszemély is, aki az Eva-törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozó. Azonban az ekho alkalmazásának rá vonatkozó (bevételi) összeghatárát csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie.

Ha az eva alany egyéni vállalkozó a vállalkozási szerződése alapján számlát ad, akkor a számla szerinti bevételre az ekho nem alkalmazható. Ezek régi szabályok.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.