Így véd a jog egyes munkavállalói csoportokat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogalkotó a munkavállalók egyes csoportjainál többlet védelmi rendelkezéseket fogalmazott meg a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozóan, ezeket tekintjük át cikkünkben.
A munka törvénykönyve alapján a várandós nők, a kisgyermekes, az egyedülálló szülők, az egészségkárosító kockázat között dolgozók és a fiatal munkavállalók alábbi eseteiben a következő szabályokat be kell tartani.
A nő, várandóssága megállapításától a gyermeke 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló (nem csak az anya) esetében a gyermeke 3 éves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét, valamint éjszakai munka nem rendelhető el.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak a gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig rendkívüli munkaidőt vagy készenlétet csak a hozzájárulásával lehet elrendelni. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
A fenti jogszabályok alkalmazása során gyermeknek minősül a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló pedig, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat (olyan anyag, készítmény, körülmény, amely az emberi szervezetre veszélyforrás lehet, például veszélyes, rákkeltő anyagok, zaj, rezgés) között dolgozó munkavállaló esetében egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el, továbbá a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.
A 18. életévét be nem töltött, fiatal munkavállaló számára az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni a munka- és pihenőidő beosztása során. A napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet, s ennek figyelembevételekor – az általánostól eltérően – a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Éjszakai munkavégzést és rendkívüli munkaidőt nem lehet elrendelni ezen munkavállalók számára. Munkaközi szünetként 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább 30 percet, 6 órát meghaladó munkaidő esetében pedig 45 percet kell biztosítani. A napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 12 óra tartamú pihenőidőt kell biztosítani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaidőkeret időtartama legfeljebb 1 hét lehet, a heti pihenőnapokat nem lehet egyenlőtlenül beosztani, valamint legalább egybefüggő 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
Az fentebb ismertetett rendelkezésektől a felek megállapodása és kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.
A könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltuk a csoportokra vonatkozó különös rendelkezéseket.
A cselekvőképtelen munkavállalóra a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha már életkora alapján nem tekinthető fiatal munkavállalónak. Ettől a felek megállapodása és a kollektív szerződés sem térhet el.
A cikk szerzője az UCMS Group Hungary (Bodnár Andrea).
