Így véd a jog egyes munkavállalói csoportokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogalkotó a munkavállalók egyes csoportjainál többlet védelmi rendelkezéseket fogalmazott meg a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozóan, ezeket tekintjük át cikkünkben.


A munka törvénykönyve alapján a várandós nők, a kisgyermekes, az egyedülálló szülők, az egészségkárosító kockázat között dolgozók és a fiatal munkavállalók alábbi eseteiben a következő szabályokat be kell tartani.

A nő, várandóssága megállapításától a gyermeke 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló (nem csak az anya) esetében a gyermeke 3 éves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét, valamint éjszakai munka nem rendelhető el.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak a gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig rendkívüli munkaidőt vagy készenlétet csak a hozzájárulásával lehet elrendelni. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

A fenti jogszabályok alkalmazása során gyermeknek minősül a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek.  Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló pedig, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat (olyan anyag, készítmény, körülmény, amely az emberi szervezetre veszélyforrás lehet, például veszélyes, rákkeltő anyagok, zaj, rezgés) között dolgozó munkavállaló esetében egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el, továbbá a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

A 18. életévét be nem töltött, fiatal munkavállaló számára az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni a munka- és pihenőidő beosztása során. A napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet, s ennek figyelembevételekor – az általánostól eltérően – a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Éjszakai munkavégzést és rendkívüli munkaidőt nem lehet elrendelni ezen munkavállalók számára. Munkaközi szünetként 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább 30 percet, 6 órát meghaladó munkaidő esetében pedig 45 percet kell biztosítani. A napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 12 óra tartamú pihenőidőt kell biztosítani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaidőkeret időtartama legfeljebb 1 hét lehet, a heti pihenőnapokat nem lehet egyenlőtlenül beosztani, valamint legalább egybefüggő 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

Az fentebb ismertetett rendelkezésektől a felek megállapodása és kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltuk a csoportokra vonatkozó különös rendelkezéseket.

A cselekvőképtelen munkavállalóra a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha már életkora alapján nem tekinthető fiatal munkavállalónak. Ettől a felek megállapodása és a kollektív szerződés sem térhet el.

 A cikk szerzője az UCMS Group Hungary (Bodnár Andrea).


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.