Így védheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme az együttműködési kötelezettség speciális formája. Ez alapján a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – jogszabályi engedély hiányában – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

Jogos gazdasági érdek alatt minden érdeket érteni kell, ami a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenységgel kapcsolatos. A törvény azonban csak a munkáltató jogos érdekeit védi, ezért a jogellenes működéssel kapcsolatban nem áll fenn a munkavállalói kötelezettség. Például, nem szankcionálható, ha a munkáltatónál ellenőrzést végző valamely hatóság tanúként meghallgatja a munkavállalót, majd a szabálytalanságokat beismerő vallomásra alapozva szab ki később bírságot. Nincs ugyanis olyan kötelezettsége a munkavállalónak, hogy a munkáltatót jogsértő működésében támogassa. Ugyanakkor jogos érdek esetén már a veszélyeztetés is tiltott, tehát nem csak a konkrét sérelem okozása.A szabálytalan munkavégzés is megvalósíthatja a jogos gazdasági érdek veszélyeztetését, például, ha a munkavállaló gondatlanságból selejtet gyárt. Ha a munkavállaló magatartása kárt is okoz, úgy a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettség a munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan terheli. A munkaviszony megszűnését követően pedig a törvény lehetőséget ad arra, hogy a kötelezettséget a felek kétoldalú megállapodással fenntartsák (versenytilalmi megállapodás). A versenytilalmi megállapodás legfeljebb a munkaviszony megszűnésétől számított két évre szólhat, és csak ellenérték fejében köthető ki.

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása
2014. december 16. Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika Ízelító a tematikából: Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban Bővebb információ és jelentkezés >>

Gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon sérti-e a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, ha a munkáltatóéval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban szerez érdekeltséget, ám a konkurens tevékenységet ténylegesen nem gyakorolják.

Egy konkrét esetben (BH2008/342.) a vezérigazgató munkavállaló olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, amely a cégjegyzék szerint a munkáltatóval azonos tevékenységet is folytatott. Erre tekintettel a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A munkavállaló védekezése szerint viszont nem alapozza meg a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség jelentős mértékű megsértését önmagában az, hogy a két cég tevékenységi köre között átfedés van. A munkavállaló kiemelte ugyanis, hogy cége a szóban forgó tevékenységet ténylegesen nem gyakorolta.

A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy mind a jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma, mind az ezen alapuló versenytilalmi megállapodás sérelme megállapítható önmagában a cégjegyzék szerinti tevékenységi körök átfedése alapján. Nincs perdöntő jelentősége, hogy a konkurens tevékenységeket ténylegesen folytatják-e. A munkavállaló e kötelezettségszegése pedig alapos oka lehet a rendkívüli felmondásnak.

Egy másik esetben szintén jogszerű volt a munkáltató rendkívüli felmondása, miközben a jogos gazdasági érdeket veszélyeztető magatartás itt sem eredményezett tényleges kárt (BH2008/98.). A tényállás szerint a munkavállaló gyártásvezető munkakörben dolgozott a munkáltatónál. Egy személyes meghallgatás alkalmával elismerte, hogy mintegy másfél éve az általa alapított betéti társaságon keresztül a munkáltató által is gyártott termékeket szállít a munkáltató egyik megrendelőjének. Miután a munkavállaló elismerte a fennálló üzleti kapcsolatot, a munkáltató nyomban rendkívüli felmondással élt. Az indokolás a vevővel folytatott üzleti tevékenységre és ennek elhallgatására, a munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére hivatkozott.

A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy önmagában a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése megvalósítja a munkavállaló lényeges kötelezettsége megsértését, tehát nem szükséges konkrét kár bekövetkezését bizonyítani. Az adott esetben a munkáltató jogos gazdasági érdekének veszélyeztetése egyértelműen megvalósult azzal, hogy a munkavállaló bizalmi jellegű munkakörében a megszerzett információkat felhasználva a munkáltató ügyfelének szállított azonos terméket. A munkavállaló súlyosan kifogásolható tisztességtelen magatartásával indokolt rendkívüli felmondást így a munkáltató megalapozottan alkalmazta.

---