Kúria: megelőzheti a bejelentés a jogosultságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben írt feltételeknek a jogosultság kezdő napjától, nem pedig az igénybejelentés időpontjában kell fennállniuk – állapította meg a munkaügyi bíróság, az ítéletet a Kúria is helybenhagyta.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2012. május 17-én kelt határozatát – amellyel a felperes korhatár előtti ellátás megállapítására irányuló kérelmét elutasította – helybenhagyta – olvasható a Kúria honlapján.

A munkaügyi bíróság a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú szervet új eljárásra, az ellátás 2012. április 21. napjától való megállapításra kötelezte, mert a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khetv.) 7. § (1)-(2) bekezdéseiben írt feltételeknek a jogosultság kezdő napjától, nem pedig az igénybejelentés időpontjában kell fennállniuk.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjának megsértését állította. A Kúria kimondta, hogy a Khetv. 7. § (1) bekezdésének utolsó fordulata – helyes értelmezés szerint – önálló feltételt fogalmaz meg, e rendelkezés az f) ponttal együttesen, de önállóan sem értelmezhető akként, hogy az f) pont személyi hatálya alá tartozó igénylő jogosultságát, a feltételek fennállását csupán egyetlen napra (a biztosítással járó foglalkoztatási jogviszony 2012. év valamely napjára eső megszűnését követő napra) vonatkoztatva lehetne és kellene vizsgálni. A Khetv. alkalmazásában biztosítással járó jogviszonynak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony, korhatár előtti ellátás kezdő napjának pedig az a nap minősül, amelytől kezdődően az ellátást megállapítják. A felperes az igénybejelentés benyújtásakor egyéni vállalkozói jogviszonyban állt, ami a Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítási jogviszonynak minősült.

Ez a tény – a Khetv. 7. § (1) bekezdés utolsó fordulatában írt feltétel hiányában – az ellátás eredetileg kért kezdő időponttól (2012. március 11.) való megállapítását valóban kizárta, a jogosultsági feltételek azonban – az egyéni vállalkozói jogviszony 2012. április 20-án történt megszüntetése okán – már 2012. május 17-én, az elsőfokú társadalombiztosítási határozat meghozatalakor fennálltak, a felperes pedig 2012. április 24-én az igénybejelentését is módosította akként, hogy az ellátás megállapítását 2012. április 20-tól kéri.

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Ebből következően az első- és a másodfokú határozat meghozatalakor sem volt törvényi akadálya a korhatár előtti ellátásra való jogosultsága megállapításának. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a Khetv. és a végrehajtására kiadott, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet sem tartalmaz az igénybejelentésre, igényérvényesítésre, vagy az ellátás megállapítására vonatkozóan olyan rendelkezést, amelynek alapján a korhatár előtti ellátást a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontja hatálya alá tartozó személynek kizárólag az alperes által megjelölt egyetlen naptól (2012. év azon napját követő nap, amikor a biztosítással járó foglalkoztatási jogviszony – a 2012. január 1-jét megelőzően közölt jognyilatkozat, vagy megkötött megállapodás alapján – megszűnt) kezdődően lehetne igénybe venni.

A felperes biztosítással járó foglalkoztatási jogviszonya (közalkalmazotti jogviszonya) a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában írtaknak megfelelően szűnt meg, a korhatár előtti ellátás általa megjelölt kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt – szintén nem vitatottan – nem töltötte be, eddig az időpontig az egyéni vállalkozói jogviszony alapján fennállt biztosítási jogviszonyát is megszüntette; mindezek alapján az igény elutasításának nem volt helye, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

2023. január 27.

Mit tartogat az Mt.-módosítás a beteget gondozó munkavállalók részére? – A gondozói munkaidő-kedvezmény

A munka törvénykönyvének 2023. január 1-i módosítása sokféle tárgykört ölelt fel a próbaidő szabályaitól kezdve a munkavállaló számára adandó tájékoztatáson át az egészségügyi alkalmatlanság teljesítésre gyakorolt hatásáig. A módosítások érintettjei közül kiemelhetünk egy olyan munkavállalói csoportot, akiknek az új rendelkezések számos kedvezményt ígérnek annak érdekében, hogy munkaviszonyukban és magánéleti nehézségeik terén is helyt állhassanak: ők a beteget gondozó munkavállalók. E cikksorozatunkban a rájuk vonatkozó szabályokat tekintjük át részletesen.

2023. január 26.

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését, ez több százezer munkavállalónak komoly anyagi támogatás, és megkönnyíti a munkába járást – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.