A munkáltató „fegyelmezési joga” – szabályozás és gyakorlati alkalmazás
A szerző a munkavállaló kötelezettségszegése esetén a munkáltató által alkalmazható jogkövetkezményeket veszi górcső alá.
Infografika: milyen munkaerőt kölcsönöznek?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kölcsönzött munkavállalókon belül tavaly a férfiak, a fizikai munkát végzők, a középfokú végzettségűek, a középkorúak, a teljes munkaidőben és a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók domináltak. Az InfoTandem háromrészes infografika-sorozatának záródarabja.
Munkaerő-kölcsönzőkkel 120,7 ezer embernek volt munkajogi kapcsolata az elmúlt évben, ami 18,9 százalékos bővülésnek felel meg 2012-höz képest. Az összlétszám csaknem fele, 46,5 százaléka fővárosi illetőségű volt, s ehhez Pest megye további 13,2 százalékot tett hozzá. Ugyanakkor Tolna, Nógrád, Hajdú-Bihar és Békés megyékben a kölcsönzöttek aránya az 1 százalékot sem érte el. Az érintettek 63 százaléka a 25–49 éves korosztályból került ki.
A nemek megoszlásában nem volt túlságosan nagy az eltérés – a férfiak tavalyi 57,1 százalékos részesedése 1,7 százalékpontos csökkenést takar –, ám a fizikaiak döntő fölényben voltak, a maguk 84,6 százalékos rátájával. Az összlétszám több mint fele, 61,3 ezer fő betanított munkásként dolgozott; őket a szakmunkások követték, 28,9 ezer fővel. A 18,6 ezer szellemi foglalkozású 96 százaléka ügyintéző vagy ügyviteli alkalmazott volt (egyébként ez az állománycsoport bővült a leginkább, 39 százalékkal), miközben alig 800 főnyi vezető vagy irányító beosztásút találtunk a kölcsönzöttek között.
Az összes érintett háromnegyede három foglalkozási főcsoportból került ki: egyaránt egyharmad körüli arányt képviseltek a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások, illetve a gépkezelők, összeszerelők és járművezetők. A harmadik legnagyobb főcsoportot – szűk egytizedes aránnyal – a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokba soroltak adták. Ágazati bontásban a feldolgozóipariak súlya volt meghatározó (58 százalék), az adminisztratív szolgáltatási területekre pedig 12 százalék jutott. Figyelemreméltó, hogy a közigazgatásban a 2012. évi értékekhez képest nyolcszorosára emelkedett a kölcsönzöttek száma – igaz, így is mindössze 143 fő tartozott ide. Az egyik legnagyobb visszaesést produkáló ágban, a tudományos, műszaki tevékenységet végzők között viszont 2012-ben még 2145-en voltak, tavaly pedig már csak 1279-en.
A kölcsönzött munkavállalók 85 százaléka teljes munkaidőben dolgozott, ám a részmunkaidősök feljövőben vannak: utóbbiak létszáma tavaly 72 százalékkal nőtt, míg előbbieké csak 13 százalékkal. A dolgozók négyötöde határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezett. Az érintettek 38 százalékának volt szakiskolája vagy szakmunkásképzős bizonyítványa; egyötödüknél szakközépiskola, egytizedüknél gimnázium volt a legmagasabb végzettség. Diplomával csupán 5 százalékuk dicsekedhetett.
A kölcsönzőkkel szerződött munkavállalók 2013-ban együttesen 15,2 millió munkanapot dolgoztak, és bruttó 106 milliárd forintot – havonta átlagosan 145 ezer forintot – kerestek.
| PTK. EXPO |
|---|
|
Ptk. szabályainak alkalmazása a munkajogban – Dr. Berke Gyula Új Ptk.-val összefüggő Ctv. módosítások – Dr. Gál Judit Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás – Dr. Leszkoven László |
Külföldre tavaly csupán 2216 főt kölcsönöztek (98 százalékban fizikai foglalkozásúakat – zömmel szakmunkásokat –, illetve 85 százalékban férfiakat), ami 1,8 százalékos részaránynak felel meg. A 384 külföldi kölcsönbe vevő cég 9 ország között oszlott meg; közülük 135 Németországban, 130 pedig Ausztriában működött. A társaságok csaknem fele az építőiparban, bő egynegyede pedig a feldolgozóiparban tevékenykedett.