Infografika: milyen munkaerőt kölcsönöznek?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kölcsönzött munkavállalókon belül tavaly a férfiak, a fizikai munkát végzők, a középfokú végzettségűek, a középkorúak, a teljes munkaidőben és a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók domináltak. Az InfoTandem háromrészes infografika-sorozatának záródarabja.

 


Munkaerő-kölcsönzőkkel 120,7 ezer embernek volt munkajogi kapcsolata az elmúlt évben, ami 18,9 százalékos bővülésnek felel meg 2012-höz képest. Az összlétszám csaknem fele, 46,5 százaléka fővárosi illetőségű volt, s ehhez Pest megye további 13,2 százalékot tett hozzá. Ugyanakkor Tolna, Nógrád, Hajdú-Bihar és Békés megyékben a kölcsönzöttek aránya az 1 százalékot sem érte el. Az érintettek 63 százaléka a 25–49 éves korosztályból került ki.

A nemek megoszlásában nem volt túlságosan nagy az eltérés – a férfiak tavalyi 57,1 százalékos részesedése 1,7 százalékpontos csökkenést takar –, ám a fizikaiak döntő fölényben voltak, a maguk 84,6 százalékos rátájával. Az összlétszám több mint fele, 61,3 ezer fő betanított munkásként dolgozott; őket a szakmunkások követték, 28,9 ezer fővel. A 18,6 ezer szellemi foglalkozású 96 százaléka ügyintéző vagy ügyviteli alkalmazott volt (egyébként ez az állománycsoport bővült a leginkább, 39 százalékkal), miközben alig 800 főnyi vezető vagy irányító beosztásút találtunk a kölcsönzöttek között.

Az összes érintett háromnegyede három foglalkozási főcsoportból került ki: egyaránt egyharmad körüli arányt képviseltek a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások, illetve a gépkezelők, összeszerelők és járművezetők. A harmadik legnagyobb főcsoportot – szűk egytizedes aránnyal –  a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokba soroltak adták. Ágazati bontásban a feldolgozóipariak súlya volt meghatározó (58 százalék), az adminisztratív szolgáltatási területekre pedig 12 százalék jutott. Figyelemreméltó, hogy a közigazgatásban a 2012. évi értékekhez képest nyolcszorosára emelkedett a kölcsönzöttek száma – igaz, így is mindössze 143 fő tartozott ide. Az egyik legnagyobb visszaesést produkáló ágban, a tudományos, műszaki tevékenységet végzők között viszont 2012-ben még 2145-en voltak, tavaly pedig már csak 1279-en.

A kölcsönzött munkavállalók 85 százaléka teljes munkaidőben dolgozott, ám a részmunkaidősök feljövőben vannak: utóbbiak létszáma tavaly 72 százalékkal nőtt, míg előbbieké csak 13 százalékkal. A dolgozók négyötöde határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezett. Az érintettek 38 százalékának volt szakiskolája vagy szakmunkásképzős bizonyítványa; egyötödüknél szakközépiskola, egytizedüknél gimnázium volt a legmagasabb végzettség. Diplomával csupán 5 százalékuk dicsekedhetett.
A kölcsönzőkkel szerződött munkavállalók 2013-ban együttesen 15,2 millió munkanapot dolgoztak, és bruttó 106 milliárd forintot – havonta átlagosan 145 ezer forintot – kerestek. 

PTK. EXPO

2014.11.04. 

Ptk. szabályainak alkalmazása a munkajogban – Dr. Berke Gyula

Új Ptk.-val összefüggő Ctv. módosítások – Dr. Gál Judit
Kártérítési felelősség – Dr. Lábady Tamás
Szerződésszegés – Dr. Menyhárd Attila

2014.11.05.

Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás – Dr. Leszkoven László
Faktoring- és a lízingszerződés – Dr. Gárdos Péter
Családjog – Katonáné Dr. Pehr Erika
Öröklési jog – Dr. Orosz Árpád

Külföldre tavaly csupán 2216 főt kölcsönöztek (98 százalékban fizikai foglalkozásúakat – zömmel szakmunkásokat –, illetve 85 százalékban férfiakat), ami 1,8 százalékos részaránynak felel meg. A 384 külföldi kölcsönbe vevő cég 9 ország között oszlott meg; közülük 135 Németországban, 130 pedig Ausztriában működött. A társaságok csaknem fele az építőiparban, bő egynegyede pedig a feldolgozóiparban tevékenykedett.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.