Iskolakezdési támogatás – egyetemistáknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakran kérdezik munkavállalók, hogy egyetemisták után kaphatnak-e a szülők iskolakezdési támogatást. Ha a klasszikus iskolakezdési támogatásra gondolunk, akkor bizony nemmel kell nekik válaszolnunk, hiszen ez csak a közoktatásban résztvevő iskolaévet kezdő gyermekekre vonatkozhat. Azonban a személyi jövedelemadóról szóló törvény tartalmaz olyan lehetőségeket, melyek a felsőoktatásban résztvevő hallgatók esetében is nyújtanak támogatást. Mégpedig az önsegélyező pénztáron keresztül.


Az önsegélyező pénztárba az egészségpénztári hozzájárulással összeszámolva a minimálbér 30 százalékáig adhat havonta a munkáltató juttatást 35,7% közteherrel. Ez a pénztártag egyéni számlájára kerülő befizetés aztán a legtöbb esetben180 napon belül nem használható fel egyéni szolgáltatások finanszírozására.

Azonban ha a befizetett összegnél lejárt ez a várakozási idő, akkor a szolgáltatások közt megjelenik a következő lehetőség is:

1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 50/B. § (1) Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

„g) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának valamint a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25. életévét be nem töltött természetes személy tekintetében kifizetett, költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése biztosítható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet;”

A törvényi szakaszból látható, hogy éves szinten a minimálbér értékéig az egyetemisták után is kaphatnak a pénztártagok évkezdéshez támogatást. Pontosabban 25 éves korig a „felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező” hallgatókra tekintettel a tandíjat, térítési díjat, kollégiumi díjat, és albérleti díjat vagy ennek egy részét fizeti ki a pénztár a bent lévő aktív pénzekből.

 

A cikk szerzője a CafeteriaTREND magazin alapítója.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.