Itt az ajánlat nélküi bérajánlás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyezségre jutott a 2016-os bérajánlás kérdésében a kormány, illetve a versenyszféra munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteinek döntő többsége; a munkaerőpiacon zajló változások miatt azonban számszerű bérajánlást 2016-ra nem fogalmaztak meg a szociális partnerek – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).


A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között létrejött egyezség szerint fokozott aktivitással és felelősséggel, differenciált béremelésekkel kell reagálni az átalakuló munkaerőpiaci viszonyokra – hangsúlyozta a minisztérium közleménye.

Az átalakuló munkaerőpiaci helyzetben a béremelések előreláthatólag az eddigiekhez képest sokkal nagyobb szóródással valósulnak meg. Az aláírók az ágazati és a helyi bértárgyalások részvevői figyelmébe ajánlják, hogy 2016-ban a gazdasági növekedés elérheti a 2,5 százalékot, a fogyasztói árszínvonal átlagos növekedése várhatóan 1,6 százalékos lesz. A személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra csökkent, ezért a munkavállalók nettó keresete változatlan bruttó kereset mellett is 1,53 százalékkal nő, illetve a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelkedett az év elején.

A közlemény szerint az aláíró felek ajánlják, hogy a lehető legszélesebb körben valósuljon meg béremelés, azzal a kikötéssel, hogy az ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A bértárgyalásokon az egyeztetések részvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét, és törekedjenek a munkavállalók helyzetének javítására.

A megállapodás egyúttal felhívja a munkáltatók figyelmét a béren kívüli juttatások alkalmazásának lehetőségeire is, a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megőrzéséért, illetve javításáért – közölte az NGM.

A bérajánlást a kormány, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fogadta el a közlemény szerint.

Nincs az aláírók között a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz). Kordás László, a szervezet elnöke pénteken újságíróknak azt mondta: a szövetség elnöksége nem fogadta el a 2016. évi bérajánlás szövegtervezetét, további tárgyalásokat, illetve módosításokat tartanak szükségesnek.

(Forrás: MTI)

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között létrejött egyezség szerint fokozott aktivitással és felelősséggel, differenciált béremelésekkel kell reagálni az átalakuló munkaerőpiaci viszonyokra – hangsúlyozta a minisztérium közleménye.

Az átalakuló munkaerőpiaci helyzetben a béremelések előreláthatólag az eddigiekhez képest sokkal nagyobb szóródással valósulnak meg. Az aláírók az ágazati és a helyi bértárgyalások részvevői figyelmébe ajánlják, hogy 2016-ban a gazdasági növekedés elérheti a 2,5 százalékot, a fogyasztói árszínvonal átlagos növekedése várhatóan 1,6 százalékos lesz. A személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra csökkent, ezért a munkavállalók nettó keresete változatlan bruttó kereset mellett is 1,53 százalékkal nő, illetve a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelkedett az év elején.

A közlemény szerint az aláíró felek ajánlják, hogy a lehető legszélesebb körben valósuljon meg béremelés, azzal a kikötéssel, hogy az ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez.

Konferencia ajánló

2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben

Részletek és jelentkezés >>>

A bértárgyalásokon az egyeztetések részvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét, és törekedjenek a munkavállalók helyzetének javítására.

A megállapodás egyúttal felhívja a munkáltatók figyelmét a béren kívüli juttatások alkalmazásának lehetőségeire is, a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megőrzéséért, illetve javításáért – közölte az NGM.

A bérajánlást a kormány, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fogadta el a közlemény szerint.

Nincs az aláírók között a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz). Kordás László, a szervezet elnöke pénteken újságíróknak azt mondta: a szövetség elnöksége nem fogadta el a 2016. évi bérajánlás szövegtervezetét, további tárgyalásokat, illetve módosításokat tartanak szükségesnek.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.