Jogerős: nő is vezethet kukásautót
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Esélyegyenlőségi ügyben döntött a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság esélyegyenlőség ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben elutasította a felperes békéscsabai cég keresetét. A felperes az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozatát támadta meg, amelyben a hatóság megállapította, hogy a cég az általa meghirdetett állásra jelentkező nővel szemben a női nemhez tartozása miatt közvetlen, hátrányos megkülönböztetést alkalmazott és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
A nő 2015 márciusában az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz benyújtott panaszában azt sérelmezte, hogy a békéscsabai cégnél jelentkezett egy Békés Megyei Hírlapban közzétett, hulladékszállító járművezető álláshirdetésre, a személyes megbeszélésen azonban elutasították, azzal az indokkal, hogy a pozícióra nőket nem alkalmaznak, jóllehet az álláshirdetésben nem volt utalás arra, hogy csak férfi munkaerőre tartanak igényt. A nő ekkor megjegyezte, hogy ennél a cégnél már 9 éve is hasonló indokkal utasították el a jelentkezését, annak ellenére, hogy a kiírásnak megfelelő képesítéssel rendelkezett. A cég vezetése mindezt nem vitatta, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy ez egy hagyományosan férfiak által végzett munka, amely sok kosszal, porral, fertőzésveszéllyel jár. A tárgyi feltételeket is ennek megfelelően alakították ki: nincs női öltözőjük, zuhanyzójuk, és mellékhelyiségük, ezeket tehát nem tudják biztosítani egy női dolgozónak.
|
|
|
Előjelentkezési akció!
Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
További információ és jelentkezés >>
|
A cég az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak tett jognyilatkozatában kifejtette, hogy a fentiek okán valóban csak férfiakat alkalmaznak a meghirdetett munkára, valamint közölte, azért nem tudja biztosítani a megfelelő tárgyi feltételeket, mert likviditási helyzete miatt ezek bővítésére anyagi forrásokkal nem rendelkezik. Ezért egyszerűbb csak férfiakat alkalmaznia. Mindezekre figyelemmel született meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata, amelyben megállapította, hogy a cég az álláshirdetésre jelentkező nővel szemben női nemhez tartozása miatt közvetlen, hátrányos megkülönböztetést alkalmazott és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság ezért megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és 100.000 forint bírság megfizetésére kötelezte a céget.
A határozat indokolása szerint a felperes a gyakorlatát következetesen, hosszú évek óta alkalmazza, ami önkényes és indokolatlan, mert a női öltöző, WC, zuhanyzó kialakítása nem a munka természetével vagy jellegével van összefüggésben, hanem a munkafeltételek biztosításával. Ezen az alapon azonban nem tehető különbség férfiak és nők között, és nem tagadható meg a női munkaerő alkalmazása azon a jogcímen, hogy a munkáltató anyagi források híján nem tudja biztosítani a biztonságos és egészséges munkavégzéshez szükséges körülményeket. A határozattal szemben a a békéscsabai cég mint felperes keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, amelyben kérte az Egyenlő Bánásmód hatóság mint alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság változatlan formában fenntartotta a határozatában rögzítetteket, és kérte a felperes keresetének elutasítását. A bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a bíróság megállapította, hogy az alperes Egyenlő Bánásmód Hatóság sem anyagi, sem eljárási jogszabálysértést nem követett el döntése meghozatala során, az mindenben megalapozott. Az ítélet jogerős.
