Jogszerű-e a rendkívüli felmondás? Két esettanulmány
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az azonnali hatályú felmondás indoka csak súlyos kötelezettségszegés lehet. A törvényi követelményeket a bírói gyakorlat igen szigorúan kéri számon, amit jól mutat a Kúria alábbi két esete is.
Gyakori oka a rendkívüli felmondásnak, ha a munkavállaló valamilyen alapvető, súlyos hibát vét a munkavégzés során. Kérdéses azonban, hogy a munkáltató biztosította-e a megfelelő munkavégzéshez szükséges körülményeket. Ha ugyanis ezek hiányoznak, a munkavállaló hibája nem feltétlenül alapozza meg az azonnali hatályú felmondást.
A konkrét esetben a munkavállaló pénzpiaci levelező munkakört töltött be. A munkáltató munkaviszonyát arra hivatkozással szüntette meg rendkívüli felmondással, hogy a munkavállaló egyértelmű utasítást kapott egy kezelt külföldi betét kamatainak a betét külföldi tulajdonosa részére való átutalására és a betét tőkeösszegének további egy hónapra történő lekötésére. A munkavállaló közel tíz éve e számlával minden esetben (havonta) hasonlóképpen járt el. Nagy gyakorlata alapján tisztában volt azzal, hogy a művelet fokozott figyelmet és körültekintést igényel. Súlyos gondatlansággal eljárva azonban nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutalta.
Az eljáró bíróságok nem vitatták, hogy a munkavállaló a munkaköri kötelezettségét képező banki tranzakció során tévesen járt el. A Kúria azonban kiemelte, hogy e kötelezettségszegés súlya az adott esetben a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése alapjául nem szolgálhatott. E körben a bíróságok az alábbi körülményeket értékelték.
HR & Munkajog
|
|
A havonta megjelenő szaklap segíti a munkajoggal foglalkozó, munkaügyi és HR szakembereket a gyorsan változó jogszabályok követésében és értelmezésében.
Szaklapunkra előfizethethet nyomtatott és online formában, de akár külön-külön is megvásárolhatja az egyes lapszámokat.
|
A munkáltató a banki művelet végrehajtásának feltételeit nem megfelelően alakította ki. A perbeli utalás vonatkozásában a munkavállalónak manuálisan kellett beavatkozni a rendszerbe, ezáltal megfelelő ellenőrzés nem volt biztosított. A munkavállaló feszített munkatempóban dolgozott, olyan időszakban, ami az év végi zárásokra tekintettel kiemelt fontosságú volt. A megfelelő dolgozói létszám biztosítása a munkáltató feladata, ennek pedig teljes körben – a szabadságolásokra figyelemmel – nem tett eleget.Összességében a munkáltató teremtette meg annak a lehetőségét, hogy egy fokozott ritmusú munkavégzés mellett egyszeri gondatlanságból eredő figyelmetlenség folytán súlyos következmény álljon elő. Minderre tekintettel a rendkívüli felmondás jogellenes volt (BH2009/121).
A második esetben a bíróság kellő súlyúnak találta a munkavállaló kötelezettségszegését. Mint látni fogjuk, csak az eset valamennyi körülményének mérlegelése alapján állapította meg a bíróság, hogy a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére volt-e kellő alap.
A tényállás szerint a munkavállaló marós munkakörben dolgozott. A munkáltató munkavédelmi oktatást szervezett. A munkavállaló azonban ezen nem vett részt, viszont az oktatás megkezdését követően átment az oktatási helyiségen, kávét főzött, és a kezével jelezte, hogy írják alá helyette is a jelenléti ívet, majd ezek után eltávozott. Az üzemvezető még aznap este számon kérte az oktatásról való távolmaradást, majd másnap az ügyvezető közölte, hogy emiatt rendkívüli felmondással fognak élni.
A munkavállaló az alábbiak alapján vitatta a rendkívüli felmondás jogszerűségét. Nem tudott arról, hogy a munkavédelmi oktatáson meg kell jelennie. Csak a faliújságon volt erről tájékoztatás, amit ő későinek és bizonytalannak érzett. Egyébként sem lett volna köteles az oktatásra vonatkozó utasítást teljesíteni, mivel az túlnyúlt volna a munkaidőn. Így nem tanúsított olyan súlyosan kötelezettségszegő magatartást, ami az azonnali hatályú felmondást megalapozta volna.
E körülmények kapcsán a Kúria az alábbiak szerint foglalt állást. Ha a munkavállaló a faliújság alapján esetleg nem is értesült volna az oktatásról, a körülményekből erről nyilvánvalóan tudomást kellett szereznie. A termen ugyanis, ahol az oktatás folyt, többször átment, az ajtóra ki volt írva az „oktatás van, ne zavarj” felirat, és nyilvánvalóan látnia kellett, hogy a többi munkavállaló bent ül az oktatáson, és az oktatás már folyik.
A munkáltatónál kialakult gyakorlat szerint a munkavállalók együttes oktatása érdekében a délelőttös műszak végén és a délutános műszak elején tartották a munkavédelmi oktatást, amely az adott esetben 14 órakor, a munkavállaló munkaidejében is zajlott. A munkavállaló a neki felrótt magatartást tehát a munkaidejében tanúsította. A Kúria azt is hangsúlyozta, hogy a kötelezettségszegés nemcsak a munkavédelmi oktatásról való távolmaradásban áll, hanem döntően az ezzel kapcsolatos magatartásban, amely súlyosan demoralizáló hatással volt a többi, oktatáson részt vevő munkavállalóra. Minderre tekintettel a rendkívüli felmondásra jogszerűen került sor (BH2009/159).
