Jogszerű volt a Volánbusz-sztrájk


A Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében jogszerűnek ítélte a Volánbusz dolgozóinak december 10-11-i munkabeszüntetését, helyben hagyva az elsőfokú bíróság döntését – közölte az MTI-vel kedden a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ).

Az elsőfokú bíróság még december 6-án a MOSZ tagszervezetéhez tartozó Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezetnek adott igazat a sztrájk jogszerűségének megállapítása iránt indult nem peres eljárásban. A Volánbusz vezetése ellenkérelemmel élt, amelyet hétfőn a másodfokú bíróság is elutasított.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye – idézi a közlemény Szabó Imre Szilárd ügyvédet, a Munkástanácsok ügyvezető alelnökét, aki hozzátette: innentől álláspontja szerint a munkáltató helytelenül hivatkozik a sztrájk esetleges jogellenességére, így már akadálytalanul adhat érdemi ajánlatot a munkavállalóknak a jövő évi bérfejlesztésre vonatkozóan.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság – a bírói gyakorlattal egyezően – helyesen tekintette irányadónak a jogszabályban rögzített feltételek szűkítő értelmezését. Ez alapján nem minősül a kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására irányuló követelésnek az annak időbeli hatálya alatt meghirdetett, bármely jellegű és bármilyen jövőbeli időszakra vonatkozó bérigény – írták, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes értelmezés indokolatlanul leszűkítené a munkavállalói érdekérvényesítést.

A Volánbusz korábbi tájékoztatása szerint a munkaügyi vita nem a sztrájk lehetőségéről, hanem az időzítéséről szól. A társaság álláspontja szerint ugyanis az idén munkabeszüntetésre sem ok, sem jogszerű lehetőség nincs, hiszen a kollektív szerződés keretében az idei évre érvényes bérmegállapodás van hatályban, amit a Volánbusz vezetése maradéktalanul betartott.

A Munkástanácsok ismertetése szerint a bíróság az indoklásban kifejti: a munkáltató a fellebbezésében alaptalanul tekintette a munkavállalókat – az Alaptörvény és a törvényi szabályozás folytán – megillető sztrájkjog gyakorlását a munkáltató felé irányuló provokációnak. Abból, hogy a sztrájk a munkáltató jogát, jogos érdekét sérti, önmagában még nem következik az együttműködési kötelezettség megszegése – derül ki az ítéletből.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint is a szakszervezet a jogszabályi előírásokat maradéktalanul betartva jelentette be a sztrájkot megelőző követelését, majd a sztrájk elkerülése érdekében egyeztetésre is sor került, amely során az akkor már két hónapja ismert követelésre konkrét munkáltatói ajánlat nem érkezett – áll a Munkástanácsok közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).