Júliustól kaució kérhető a dolgozótól

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2012. május 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Munka Törvénykönyve egyik sokat kárhoztatott újdonsága a munkavállalói biztosíték. Ez alapján a pénzt, értéket kezelő munkavállalótól egyhavi alapbére erejéig óvadék kérhető, amely a munkavállaló által esetlegesen okozott károk biztosítékául szolgál. Ez az új intézmény azonban közel sem olyan “jolly joker” a munkáltatók számára, mint ahogy elsőre tűnhet.


Írásbeli megállapodás szükséges

A munkavállalói biztosíték csak a felek írásos megállapodása alapján alkalmazható, a munkáltató tehát egyoldalúan nem kötelezheti a munkavállalóját biztosíték adására. Nincs ugyanakkor akadálya, hogy maga a munkaszerződés tartalmazza a biztosíték-adási kötelezettséget. Ilyenkor, ha a munkavállaló nem akar, vagy nem tud biztosítékot adni, úgy a munkáltató nem is fogja alkalmazni. Biztosítékot akkor lehet kikötni, ha a munkavállaló munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy az előbbiek teljesítését közvetlenül ellenőrzi. Például, biztosíték adására kötelezhető egy áruház pénztárosa, vagy egy bank készpénzt kezelő ügyintézője, illetve e személyek közvetlen felettese. Nincs helye ugyanakkor munkavállalói biztosítéknak, ha a pénz- vagy értékkezelés csak átmeneti jellegű (pl. a munkavállaló elszámolási kötelezettséggel felvesz 30.000 Ft-ot anyagbeszerzésre, amivel még a munkanap végén elszámol).

Egyhavi alapbérnél több nem lehet

A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Ez a felső határ egyszerre tűnik soknak és kevésnek. Sok abban az értelemben, hogy a munkáltató akár a munkaszerződés megkötésének feltételéül is szabhatja az egyhavi alapbérnek megfelelő biztosíték adását. Egy minimálbérrel kecsegtető pénztárosi állásra pályázó személy számára egy ilyen „beugró” előteremtése komoly problémát jelenthet. Kevés ugyanakkor, ha számításba vesszük, hogy egy ilyen munkakörben egyhavi alapbérnél jóval nagyobb károkat is lehet okozni, egyszerű figyelmetlenségből. Például, ha a banki ügyintéző keze között havonta kb. 100 millió forint megy át, ehhez képest – magas alapbért feltételezve – egy 300.000 Ft-os biztosíték nem komoly garancia.

A munkavállalói biztosítékot ráadásul – úgy tűnik – csak egyszer kell teljesíteni. Nem írja elő ugyanis a törvény, hogy ha abból a munkáltató valamilyen kárigényt érvényesít, akkor ki kellene egészítenie a munkavállalónak. Ehhez a feleknek ezt külön ki kell kötniük a megállapodásukban. Másrészt, a törvény kifejezetten kimondja, hogy az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését. Megítélésem szerint azonban az alapbér csökkenése esetén a biztosítékból vissza kell fizetni a munkavállalónak. A törvény ugyanis csak a mindenkori alapbér egyhavi összege erejéig engedi meg biztosíték adását, annál magasabb összeg tehát soha nem lehet. A munkáltató haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét, ha a munkavállaló munkaköre megváltozásával a biztosíték adásának feltétele megszűnik, vagy a munkaviszony véget ér.

Konferenciák és kiadványok az új Mt-ről

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:

Május 7-8: Az új Munka Törvénykönyve – felkészítő képzés a humán menedzsment, belső ellenőrzés, jogtanácsosok részére
Május 14.: Az új Munka Törvénykönyve – felkészítő képzés humán partnerek, humán szakértők részére

Május 17: HR Regeli Klub – a szabadság kiadása

Május 23: Hogyan változik a munkaidő?

Szeptember 11-12: HR Mozaik – Munkajogi prioritások vállalatvezetői szemmel
Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

A Complex Kiadó munkajogi kiadványai között itt válogathat.

Letétként kezelendő

A munkáltató a biztosítékot elkülönítve köteles kezelni. Legkésőbb a biztosíték átvételét követő munkanapon az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál az e célra elkülönített (letéti) számlán kell elhelyeznie. A biztosíték kizárólag a munkavállaló által a munkáltatónak okozott károk fedezésére használható fel. A törvény ugyan külön nem tartalmazza, de álláspontom szerint itt csak a pénz- illetve értékkezeléssel összefüggésben okozott károk jöhetnek szóba. A biztosíték rendeltetésével ellentétes lenne, ha a munkavállaló által gondatlanságból összetört váza értékét is e forrás fedezné. Nincs szó azonban arról, hogy a munkáltató ilyen jellegű kárigény esetén önhatalmúlag hozzányúlhatna a biztosítékhoz. Egyrészt, erre csak akkor van lehetősége, ha a munkavállalói kártérítési felelősség valamennyi feltétele fennáll. A bizonyítási szabályok munkavállalói biztosíték esetén is érvényesek, tehát a kár mértékét és a felelősség feltételeit a munkáltatónak kell bizonyítania. Másrészt, a biztosítékból csak a munkabérből való levonás szabályai szerint lehet fedezni a károkat. Így ahhoz csak a munkavállaló beleegyezése (a károkozás elismerése) esetén férhet hozzá, vagy akkor, ha a munkavállaló kártérítési felelősségét jogerős határozat állapította meg.

Összességében tehát a munkavállalói biztosíték aligha lesz „csodafegyver” a munkavállalói károkozások ellen. Mielőtt a munkáltató alkalmazásáról döntene, végig kell gondolnia, hogy nem okoz-e nagyobb nehézséget a biztosíték teljesítése a munkavállalónak, mint amekkora garanciát neki jelent.

dr. Kártyás Gábor blogja az új Munka Törvénykönyvéről a HR Portálon olvasható.


Kapcsolódó cikkek:


Mentesülés a munkáltatói kárfelelősség alól
2020. szeptember 30.

A munkáltató minden, a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben ért kár tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ez alól kimentési lehetőség csak szűk körben valósulhat meg, amelyhez több feltételnek is teljesülnie kell.

Nőtt a foglalkoztatás augusztusban
2020. szeptember 29.

2020 augusztusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma idén először újra meghaladta a 4,5 millió főt, ez 54 ezerrel volt több, mint az előző hónapban.

Intézkedések a munkavállaló kötelezettségszegése esetén
2020. szeptember 29.

Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Ebben a cikkben a munkáltató lehetséges intézkedéseit tekintjük át a legenyhébb formától az azonnali hatályú felmondásig.