Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatók jelentősen csökkenthetik a terheiket, ha alaposan megismerik a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető kedvezmények rendszerét.
Kétrészes cikksorozatunkban áttekintjük a kedvezményeket, amelynek második, befejező részét olvashatják most, az első rész itt érhető el.
Életkorhoz kötött kedvezmények
A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény
A 25 év alatti munkavállalók körében eltérő szabályok vonatkoznak a pályakezdőnek minősülő és a nem pályakezdő munkavállalókra.
Pályakezdő 25 év alatti munkavállalók
Pályakezdőnek kell tekintetni azt a 25 év alatti munkavállalót, aki a kedvezményezett foglalkoztatását megelőzően nem rendelkezik, 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. A kedvezményezett foglalkoztatást megelőző biztosításban töltött időtartam tekintetében nem tartozik a megfigyelési körbe a biztosítási jogviszonyt megalapozó munkaviszonyon kívül eső jogviszonyok.
A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás első két évében 27 százalékos mértékű adókedvezményt érvényesíthet a munkáltató. A kedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakban megillető bruttó munkabére, legfeljebb 100 ezer forint.
A pályakezdő státusz fennállásáról a munkavállalónak az adóhatóság által kiállított 15 napnál nem régebbi igazolással kell rendelkeznie, amellyel a munkáltató felé igazolja az adókedvezmény igénybevételét megalapozó feltétel teljesülését.
Az igazolás kiadása iránti kérelem benyújtására az adóhatóság kérelem mintát rendszeresített, amely a NAV honlapján is elérhető. A kérelmet a munkavállaló (vagy nevében eljáró meghatalmazottja) ezen minta alkalmazásával, vagy ennek megfelelő adattartalommal, kötetlen formában, papír alapon személyesen, vagy postai úton, eredeti példányban terjeszti elő.
Az igazolás kiadásakor a munkaviszony tényleges időtartamát kell vizsgálni, vagyis az azon belüli, a biztosítás szünetelését eredményező napok (fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét, stb.) is beleszámítanak a figyelembe veendő munkaviszony időtartamába.
Az adóhatóság a jogszabályban meghatározott feltételek vizsgálatát (25. életév betöltése, legfeljebb 180 napos biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony) a kérelem benyújtásának napjára (postára adás vagy személyes benyújtás napja) végzi el. A vizsgálat eredményeképpen a kedvezmény érvényesíthetőségét megalapozó igazolás, vagy a 180 napos időtartamot meghaladó munkaviszony esetében elutasító határozat kerül kiadásra.
A gyakorlatban előfordul, hogy a munkáltató a 25 év alatti munkavállalót úgy alkalmazza, hogy a munkavállaló nem rendelkezik a pályakezdő státuszról szóló igazolással, és erre vonatkozó kérelmét csak utólag a foglalkoztatás megkezdését követően nyújtja be. A foglalkoztató ilyen esetben érvényesítheti a 25 év alatti munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódó (14,5%) kedvezményt, amit utólag a megfelelő igazolás birtokában önellenőrzés útján módosíthat.
Az utólag igényelt igazolások esetében fordul elő, hogy a munkavállaló az igazolás igénylésének napján már nem felel meg a jogszabályi feltételnek, de a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napján még nem rendelkezett 180 nap munkaviszonnyal.
Például: a foglalkoztatás kezdete 2014. május 5, a munkavállaló az igazolási kérelmét benyújtotta 2014. június 3-án. Az adóhatóság a feltételek teljesülésér június 3-áig vizsgálva, azt állapítja meg, hogy a természetes személynek 190 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya van, ezért a kérelmet határozattal utasítja el. Az elutasító határozat jogviszonyonként tartalmazza a munkaviszonyban töltött napok számát, amelyből a munkáltató ki tudja számolni, hogy a foglalkoztatás megkezdése előtt hány nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezett a munkavállalója. Amennyiben a munkavállalónak a foglalkoztatás megkezdése előtt 180 napnál kevesebb munkaviszonya volt, a 27 százalékos mértékű kedvezmény érvényesítésének akadálya nincs.
Pályakezdőnek nem minősülő 25 év alatti munkavállalók
Amennyiben a 25 év alatti munkavállaló a kedvezményezett foglalkoztatását megelőzően már rendelkezik 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, akkor a részkedvezmény alapja a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint, a kedvezmény mértéke 14,5 százalék. A kedvezmény érvényesíthető a jogviszony fennállása alatt a 25. életév betöltésének hónapjára.
55 év feletti munkavállaló
Az ötvenöt év feletti munkavállaló estén a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A kedvezmény érvényesíthetőségének nincs időbeli korlátja és nem releváns tényező az sem, hogy a munkavállaló saját jogú nyugellátásban részesül, vagy sem. Az 55. életévüket betöltött munkavállalók gyakorta részmunkaidőben végzik munkájukat, esetükben példán keresztül mutatom be az arányosítás szabályát.
A 60 éves munkavállalót napi 6 órás részmunkaidőben 120 000 forint bruttó munkabér mellett foglalkoztatja munkáltatója.
A kedvezmény alapjának a megállapítása: 100 000 x (30/40)= 75 000 forint.
A kedvezményalapot meghaladó bruttó munkabér után (45 000 forint) a kifizetőt terheli a 27 százalék szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, vagy amelyben a foglalkoztatás 2 éves időtartama véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
|
|
A pályakezdők tekintetében a foglalkoztatás 2 éves időtartamának lejártát követően a 27 százalékos mértékű kedvezmény helyett 14,5 százalékos mértékű kedvezményt érvényesíthet a munkáltató. Például május 20-án jár le 27 százalékos mértékű kedvezménnyel érintett időszak és 21-étől 14,5 százalékos mértékű kedvezményt érvényesítésének a lehetősége nyílik meg. Hogyan kell eljárnia munkáltatónak? A munkáltatót ebben az esetben sem terheli az adókedvezmény alapjának megállapításával összefüggésben arányosítási kötelezettség, május hónap egészére a bruttó munkabér, legfeljebb 100 ezer forint figyelembevételével a 27 százalékos mértékkel állapítja meg az adókedvezmény összegét. A következő adómegállapítási időszakra már a 14,5 százalék mértéket kell alkalmaznia.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
A munkáltató olyan munkavállalójával összefüggésben érvényesítheti az adókedvezményt, akit a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló KSH közlemény 9. főcsoportjába tartozó munkakörben foglalkoztat.
Az adókedvezmény érvényesíthetőségét nem befolyásolja az, hogy a munkavállaló szakképzettséggel rendelkezik, ha a foglalkoztatása szakképzettséget nem igénylő munkakörben történik.
|
91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 911 Takarítók és kisegítők 9111 Háztartási takarító és kisegítő 9112 Intézményi takarító és kisegítő 9113 Kézi mosó, vasaló 9114 Járműtakarító 9115 Ablaktisztító 9119 Egyéb takarító és kisegítő 92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 921 Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások 9211 Szemétgyűjtő, utcaseprő 9212 Hulladékosztályozó 922 Szállítási foglalkozások és rakodók 9221 Pedálos vagy kézi hajtású gépek vezetője 9222 Állati erővel vont jármű hajtója 9223 Rakodómunkás 9224 Pultfeltöltő, árufeltöltő 9225 Kézi csomagoló 923 Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások 9231 Portás, telepőr, egyszerű őr 9232 Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozású 9233 Hivatalsegéd, kézbesítő 9234 Hordár, csomagkihordó 9235 Gyorséttermi eladó 9236 Konyhai kisegítő 9237 Háztartási alkalmazott 9238 Parkolóőr 9239 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 931 Egyszerű ipari foglalkozások 9310 Egyszerű ipari foglalkozású 932 Egyszerű építőipari foglalkozások 9321 Kubikos 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 933 Egyszerű mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 9332 Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású |
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.
A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
A kedvezmény érvényesíthetőségének egyetlen korlátja van. Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a jogviszony hónap közben kezdődik, vagy szűnik meg, akkor nem lehet érvényesíteni a kedvezményt.
Akkor kizárt például a kedvezmény érvényesítése, ha a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében kézbesítőként, majd másik részében titkárnőként foglalkoztatnak. Ekkor ugyanis előáll az a helyzet, hogy az adómegállapítási időszakban nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben valósul meg a foglalkoztatás.
A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény
A munkáltató azon munkavállalóval összefüggésben érvényesítheti az adókedvezményt, amely munkavállaló rendelkezik a foglalkoztatási szerv igazolásával arról, hogy tartósan álláskeresőnek minősül. Az a munkavállaló tartósan álláskereső, akit a foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatását megelőző 275 napon belül 183 napig álláskeresőként tartott nyilván.
A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér. Az adóalap tekintetében ebben az esetben is csak a részmunkaidős foglalkoztatás esetén kell az arányosítást elvégezni.
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény
Kiemelt kormányzati cél a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, ezek sorában a gyermeket nevelő szülök foglalkoztatásának kiterjesztése. A jogszabályi környezet változásának köszönhetően lehetővé vált, hogy az anyasági ellátások folyósítása mellett munkát vállaljanak a gyermeket nevelő szülők.
Az anyasági ellátás (gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető a foglalkoztatással összefüggésben öt terhelő adó terhére adókedvezményt érvényesíthet.
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesülő – természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
A kedvezményt a kifizető gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült munkavállalójával összefüggésben az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, legfeljebb a 3 évig érvényesítheti.
A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
2014. január 1-jétől lépett hatályba az a szabály, amely kiterjesztette az anyasági ellátásokban részesült/részesülő munkavállalókkal kapcsolatosan érvényesíthető kedvezmény időtartamát.
Abban az esetben, ha a munkavállaló
a) a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül, a munkáltató adókedvezmény érvényesítésére való jogosultsága hosszabb időtartamú.
Ebben az esetben a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.
A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesítheti.
A munkáltatói adókedvezmény érvényesítésének elengedhetetlen feltétele az anyasági ellátások folyósításáról szóló igazolás, amelyet az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár állít ki. Az igazolás kiállítását az érintett munkavállalónak kell kezdeményeznie.
A három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak, ha gyermekgondozási díj és/vagy gyermekgondozási segély folyósításában részesül/részesült a kedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy arról is igazolással rendelkezzék, hogy legalább három gyermek után szülőként jogosult családi pótlékra. Az igazolást a kincstár állítja ki. Az igazolással kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy az igazolásokkal a foglalkoztatás megkezdése előtt kell a munkavállalónak rendelkeznie. A kedvezményezett foglalkoztatás megkezdése előtt kell a munkáltatónak megbizonyosodnia arról, hogy a munkavállalóval összefüggésben a kedvezmény érvényesítésének törvényi feltételei teljesültek. A kedvezményezett foglalkoztatás alatt azonban már nincs olyan kötelezettsége az igazolás kiállítójának, vagy a foglalkoztatónak, hogy a feltételekben bekövetkező változásokat vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az anyasági ellátás folyósításának tényéről és a szülőként fennálló családi pótlékra való jogosultságról a munkavállaló az igazolásait benyújtotta, és ezt követően az egyik gyermek tekintetében megszűnik a családi pótlékra való jogosultság, a munkáltató a kedvezményezett foglalkoztatás teljes időtartamára a kedvezményt érvényesítheti.
A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.
A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér, illetve a három vagy több gyermekre tekintettel érvényesített kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.
A kedvezmény érvényesítését – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a – 3 vagy több gyermekes munkavállalóval kapcsolatos kedvezmény esetén – 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.
Például: A gyermekgondozási segély folyósításában részesült anyuka 3 gyermeket nevel a családban, de csak 2 gyermekre tekintettel jogosult szülőként családi pótlékra. A gyermekgondozási segély folyósításának megszűnése 2011. november 30. Az érintett anyuka 2013. február 5-étől helyezkedett el teljes munkaidőben. A munkáltató 2013. február 5-étől 2015. február végéig 27 százalék, 2015. március 1-jétől 2015. augusztus 31-éig 14.5 százalékos kedvezményt érvényesíthet. A példabeli esetben az ellátás megszűnésétől számított 45. hónap leteltét követően a munkáltatónak kedvezmény érvényesítési jogosultsága megszűnt. Az érintett anyukának a munkaidejét 2014. január 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőre módosítja a munkáltatója és 2014. március 1-jétől 2014. május 31-éig az anyuka kisegítőként napi 2 órás munkaidőben egy gazdasági társasággal is munkaviszonyt létesít. A gazdasági társaság március-május hónapokra 27 százalék mértékű kedvezményt érvényesíthet. A részmunkaidős foglalkoztatások időtartama alatt mindkét munkáltatónak a kedvezmény alapját arányosítania kell.
Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény
A kedvezményt vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető érvényesítheti a munkaviszonyban foglalkoztatott
munkavállalójával összefüggésben.
(A doktori képzésben részt vevő hallgatóval, doktorjelölttel összefüggésben a kedvezmény érvényesíthetőségének lehetősége 2014. január 1-jétől nyílt meg.)
Az adókedvezményre vonatkozó szabály alkalmazásában:
Vállalkozásként működő kutatóhely: az alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó.
Kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik. [A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4.§ (4) bekezdés a) és d) pontja]
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A részkedvezmény egyenlő
A jogalkalmazók oldaláról merült fel kérdésként, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló külföldön szerezte meg diplomáját és azt nem honosította, akkor a munkáltató érvényesíthet-e kedvezményt. A kialakított szakmai álláspont szerint az adókedvezmény érvényesítéséhez nincs szükség a tudományos címet vagy fokozatot bizonyító okirat magyarországi honosítására, a kedvezmény a törvényi feltételek szerint érvényesíthető.
Ennél a kedvezménynél is ügyelni kell arra, hogy abban az esetben, ha az adómegállapítási időszakban, vagy annak egy részében nem, vagy nem kizárólag kutató, fejlesztő tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta a munkáltató munkavállalóját, akkor a szóban forgó adómegállapítási időszakra kedvezmény nem érvényesíthető.
Például: a kutató tevékenységet folytató gazdasági társaság tagja a társas vállalkozásban személyes közreműködőként munkaviszonyban fejlesztőként végez munkát. Ebben az esetben a munkaviszonnyal összefüggésben érvényesíthető a kedvezmény. Amennyiben a szóban forgó magánszemély egyidejűleg a társas vállalkozás ügyvezetője is, akkor már nem kizárólag fejlesztőként történik a foglalkoztatás, a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó tiltás miatt, a kedvezmény nem érvényesíthető.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye
A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető – (kivéve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy
a) a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és
b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és
c) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a kifizető működése helye szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a kifizető szabad vállalkozási zóna.
Új munkavállaló az,
Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a kedvezmény a kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető.
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.
