Kérdés: kuratóriumi elnök tiszteletdíja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen ütemezésben kaphat tiszteletdíjat egy alapítvány kuratóriumi elnöke?


Kérdés:

Egy alapítvány kuratóriumi elnöke számára tiszteletdíjat szavaztak mely, éves keret összegben, bruttó 2,4 millió forint értékben. A tiszteletdíjat nem havonta kívánják fizetni, hanem az alapítvány likviditásának megfelelően, melyet előre nem lehet meghatározni mely hónapban milyen összeget kaphat az elnök.

Kérdéseink:

  • ilyen formában, ütemezésben lehet e tiszteletdíjat fizetni?
  • biztosítási jogviszonynak minősül e, az ilyen formában fizetett díjazás?

Válasz:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Változó civil világ – 2. átdolgozott kiadás, 2014

Az első kötet megjelenése óta bekövetkezett jogszabályváltozások, különös tekintettel a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, szükségessé tették a könyv átdolgozását, aktualizálását. Külön fejezet foglalkozik a NAV gyakorlatával is.

Bővebb információk és megrendelés itt

A (2) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány választott képviselője (tisztségviselője) feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget.

A Tbj. végrehajtási 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése szerint a Tbj. 5. §-ának (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt. 

Az Szja tv. 24. § (1) bekezdés e) pontja alapján nem önálló tevékenységnek minősül az alapítvány kuratóriumának elnöki tevékenysége. E tevékenység kötelező havi díjfizetéssel és biztosítási kötelezettséggel nem jár. Tehát nem kifogásolható, ha az elnök díjazását nem rendszeresen, hanem időszakonként fizetik ki. A Tbj. vhr. rendeletének 4. §-a szerint, a biztosítási kötelezettséget a díj fizetési időszak és az összeg függvényében kell vizsgálni. Azaz figyelni kell, hogy az időszak napjaira tekintettel kifizetett összeg egy napra jutó összege eléri-e a minimálbér harminc százalékát. Ha ez az összeg eléri a minimálbér harminc százalékát, akkor az alapítvány kuratórium elnöke biztosítottá válik.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.