Kérdés: mi jár az állásidő alatt?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cégünk 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit. Ha egy dolgozó beosztása hét közben változik, és arra a napra, amire volt beosztása nem hívják be dolgozni, azt a keretidő további részében le lehet-e vele dolgoztatni? Vagy azt az időt már elszámolt ledolgozott időnek kell nyilvántartani? Vagyis azok a napok, ahol van beosztása, de nem hívják be dolgozni, csökkenti-e a keretidőben ledolgozandó óráit? Ha igen mennyivel kell neki előre jelezni, hogy aznap nem kell munkát végeznie? És milyen jogcímen kell neki ezt elszámolni a bérjegyzékén?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget – az elháríthatatlan külső okot kivéve – az alapbére és bérpótlékai is megilletik, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 146. § (1) bekezdés, 147. §]. Ez az ún. állásidő. A kérdés szerinti esetben tehát a munkavállaló bár be van osztva az adott napra, a munkáltatója mégsem tudja foglalkoztatni. Az e napra beosztott időt teljesített munkaidőként kell elszámolni, azt később újra beosztani (ledolgoztatni) nem lehet. Erre az időszakra állásidőre járó díjazás jogcímén az alapbére, illetve – a beosztástól függően – esetleges bérpótlékai is megilletik.
|
|
|
Előjelentkezési akció!
Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
További információ és jelentkezés >>
|
Egyébként a munkáltató a munkaidő-beosztást köteles legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ugyanakkor a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja [Mt. 97. § (4 –5) bekezdés]. Tehát, ha előre nem látható körülmény miatt szükséges, négy nappal korábban még módosítható a már közölt munkaidő-beosztás. Ha ezt az előzetes közlési határidőt a munkáltató be tudja tartani, akkor nincs szó állásidőről, hanem csak a munkaidő-beosztás módosításáról, ezért az adott napra eredetileg beosztott munkaidő „átvihető” egy másik időpontra a munkaidőkeret még hátra lévő tartama alatt.
Válaszadó: dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
