Kérdés: mi jár az állásidő alatt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünk 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit. Ha egy dolgozó beosztása hét közben változik, és arra a napra, amire volt beosztása nem hívják be dolgozni, azt a keretidő további részében le lehet-e vele dolgoztatni? Vagy azt az időt már elszámolt ledolgozott időnek kell nyilvántartani? Vagyis azok a napok, ahol van beosztása, de nem hívják be dolgozni, csökkenti-e a keretidőben ledolgozandó óráit? Ha igen mennyivel kell neki előre jelezni, hogy aznap nem kell munkát végeznie? És milyen jogcímen kell neki ezt elszámolni a bérjegyzékén?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget – az elháríthatatlan külső okot kivéve – az alapbére és bérpótlékai is megilletik, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 146. § (1) bekezdés, 147. §]. Ez az ún. állásidő. A kérdés szerinti esetben tehát a munkavállaló bár be van osztva az adott napra, a munkáltatója mégsem tudja foglalkoztatni. Az e napra beosztott időt teljesített munkaidőként kell elszámolni, azt később újra beosztani (ledolgoztatni) nem lehet. Erre az időszakra állásidőre járó díjazás jogcímén az alapbére, illetve – a beosztástól függően – esetleges bérpótlékai is megilletik.

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia

 

Előjelentkezési akció!

Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.

 

További információ és jelentkezés >>

Egyébként a munkáltató a munkaidő-beosztást köteles legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ugyanakkor a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja [Mt. 97. § (4 –5) bekezdés]. Tehát, ha előre nem látható körülmény miatt szükséges, négy nappal korábban még módosítható a már közölt munkaidő-beosztás. Ha ezt az előzetes közlési határidőt a munkáltató be tudja tartani, akkor nincs szó állásidőről, hanem csak a munkaidő-beosztás módosításáról, ezért az adott napra eredetileg beosztott munkaidő „átvihető” egy másik időpontra a munkaidőkeret még hátra lévő tartama alatt.

Válaszadó: dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.