Kétharmad átlag alatt keres


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalók kétharmada az országos bruttó 225 ezer forintos átlagjövedelemnél 18 százalékkal kevesebbet, bruttó 190 ezer forintot keres havonta – derül ki a Workania állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.


A béranalízis során a portál munkatársai összehasonlították a fizetési átlagokat a medián értékével: míg a fizetési átlag torzított képet mutat a munkaerőpiacról, addig az utóbbi a fizetések valódi középértékét jelenti, mivel az átlagértéknél reálisabban és pontosabban jellemzi a fizetésbeli eloszlásokat.

Az elmúlt egy évben a fizetesek.hu felmérésében résztvevők átlagjövedelme bruttó 225 ezer forint volt, míg a fizetések medián értéke bruttó 190 ezer forint, ez 18 százalékkal kevesebb az átlagnál.

Hiába a jóval 200 ezer forint feletti átlagérték, a legtöbb munkavállaló – a sokaság 35 százaléka – havi bruttó jövedelme 90 és 130 ezer forint közötti, messze elmarad az országos átlagtól.

A felmérés szerint az alkalmazottak 15 százalékának havi bére a 130-170 ezer forintos sávban található, és mindössze 10 százalékuk keres az átlagnak megfelelően 210 ezer és 250 ezer forint közötti összeget havonta.

 

A medián alapján a munkavállalók mindössze 5 százaléka keres bruttó 400 ezer forint feletti összeget havonta.

A Workania szerint a medián értékét tekintve minden összehasonlításnál legalább 20 százalékkal alacsonyabb értékeket kapunk, mint az átlag számításakor.

Ugyanígy alakul a fizetések régiók szerinti eloszlása: az átlag alapján a budapesti munkavállalók havi bruttó 255 ezer forintot keresnek, a medián szerint havi 220 ezret. Komárom-Esztergom megye dolgozóinak átlagfizetése 234 ezer forint, míg a középérték 210 ezer forint. A harmadik legmagasabb bérezésre országszerte a Győr-Moson-Sopron megyei alkalmazottak számíthatnak: az átlag szerint 225 ezer forintra adózás előtt, reálisan mégis 200 ezer forint a fizetések középértéke.

A legalacsonyabb medián érték 130 ezer forinttal Zala, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint 120 ezer forinttal Nógrád és Somogy megyében jött ki.

A fizetesek.hu béranalízis célja aktuális bérinformációk szolgáltatása a munkavállalók és a munkaadó cégek számára. A felmérés a Workania saját fejlesztése alapján indult, jelenleg 470 munkahelyi pozícióról és 14 béren felüli juttatásról nyújt folyamatos átfogó információkat.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.