Kiküldetési irányelv: megegyeztek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kompromisszum született a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításának fő vonalairól a foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes uniós miniszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán. Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár szerint a magyar delegációnak sikerült megvédenie a fuvarozói szektor érdekeit.
Az éjszakába nyúló tárgyalások végén a résztvevők minősített többséggel úgynevezett „általános megközelítést” fogadtak el a kiküldetési irányelvről, amelynek alapján a tagállami kormányokat tömörítő tanács megkezdheti az egyeztetést az Európai Parlamenttel.
Takács közölte: a magyar kormány a visegrádi országok nevében számos „konstruktív” javaslatot tett, amelyekhez több tagország is csatlakozott, de ezeket csak részben fogadták el, így végül hat másik állammal együtt Magyarország sem szavazta meg a tanácsi döntést.
Az Európai Bizottság tavaly márciusban terjesztette be módosítási javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre. A bírálók szerint ez számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.
A most elfogadott kompromisszum értelmében a fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, amit egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. A bizottság eredeti javaslata 24 hónapról szólt, de sajtóhírek szerint Franciaország keményen lobbizott ennek csökkentéséért.
Az egyezség egyik legfontosabb pontja, hogy ezen módosítás előírásai nem fogják érinteni a fuvarozói szektort, arra vonatkozóan külön szabályokat hoznak majd.
A miniszterek arról is megállapodtak, az egyezség létrejötte után a tagországoknak három évük lesz rá, hogy átültessék nemzeti jogrendjükbe az új szabályokat, majd onnantól kezdve egy év múlva fognak hatályba lépni ezek az előírások.
Takács Szabolcs a tanácsülés után elmondta, érvelésük szerint a fuvarozók nem kiküldött, hanem mobil munkavállalók, így rájuk logikusan más szabályoknak kell vonatkozniuk. Mint mondta, ezt valamennyi tagállam elfogadta, így a fuvarozók továbbra is változatlan feltételekkel folytathatják tevékenységüket.
„Nagy eredménynek tekintjük, hogy a fuvarozói szektor vonatkozásában addig kell folytatni a tárgyalásokat, amíg nem érünk el egy mindenki számára elfogadható kompromisszumot” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára, kiemelve, hogy ezen tárgyalások során a kormány „továbbra is az érintett magyar gazdasági szereplőkkel egyeztetve fogja kialakítja az álláspontját”.
Hozzátette: az irányelv módosítását 19 hónapja tárgyalják a tanács különböző szintű ülésein, ami jól mutatja a kérdés összetettségét és a belső piac működésére gyakorolt hatását.
Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős uniós biztos úgy vélekedett, hogy „kiegyensúlyozott kompromisszum” született, amely tisztességes szabályokat teremt minden fél számára.
Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren üdvözölte az „ambiciózus” egyezséget, amely – mint írta – „több védelmet és kevesebb visszaélést” fog eredményezni.
A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak, s így utóbbiak ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, mi több az Európai Bizottság szerint ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.
Az eredeti javaslat ellenzői azonban úgy látják, hogy a kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a bizottság által kezdeményezett változtatások ráadásul akadályoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.
(MTI)
