Kiküldött munkavállalók Magyarországon: a fogadó munkáltató kötelezettségei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiküldetésről akkor beszélünk, ha egy külföldi munkáltató munkavállalóját átmenetileg foglalkoztatja Magyarországon, szolgáltatásnyújtás keretében. Bár ebben az esetben a munkavégzés rendszerint nem belföldön történik, bizonyos szabályokat mégis alkalmazni kell a magyar munkajogból, amiért a szolgáltatás belföldi fogadója is felelős lehet. Tekintsük át, mire kell figyelni fogadói oldalról!


 A magyar munkajog hatálya főszabály szerint azokra a munkaviszonyokra terjed ki, amikor a munkát rendszerint Magyarország területén végzik. A kiküldetések ehhez képest kivételt jelentenek. A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre egyébként az Mt. hatálya nem terjed ki, egyes alapvető munkafeltételeket mégis a magyar munkajogból kell alkalmazni a magyarországi munkavégzés idejére, feltéve, hogy ezek a munkavállalóra kedvezőbbek.

Például, egy magyar cég székhelye felújítási munkálataival egy román vállalkozást bíz meg. A munkálatok három hónapig tartanak, erre az időre a vállalkozó saját romániai alkalmazottaival látja el a feladatot Magyarországon. Erre az időtartamra a román munkavállalók részben a magyar munkajog hatálya alá kerülnek, ha e szabályok a román munkajognál kedvezőbbek. Az alkalmazandó szabályok közé tartozik például a minimálbér, a legrövidebb pihenőidők, vagy a szabadság mértékére vonatkozó szabályozás (a teljes listát lásd: Mt. 295. §). Bár a kiküldött munkavállalók továbbra is az eredeti munkáltatóval állnak munkaviszonyban, a foglalkoztatásukkal összefüggésben a fogadó munkáltatónak (a szolgáltatás igénybe vevőjének) is van felelőssége.

Így a munkaügyi hatóság jogosult a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését abból a szempontból ellenőrizni, hogy az tényleg kiküldetést jelent-e. Ennek eredményeként pedig jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak. Ilyen eset például, ha a kiküldő a székhelye szerinti tagállamban nem is végez érdemi tevékenységet és a munkavállalókat is kifejezetten csak a magyarországi feladatra vették fel. Ilyenkor – mivel kiküldetésről nincs szó – teljes egészében a magyar jog lesz alkalmazandó a munkaviszonyra. A külföldi munkáltató és a belföldi foglalkoztató köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek az ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek. A kiküldetések valódiságának vizsgálatára irányadó szempontrendszert (példálózó jelleggel) a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény 1. melléklete határozza meg.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Ha a fogadó munkáltató tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért. Az természetesen mindig bizonyítási kérdés, hogy legalábbis lehetett volna tudomása a jogsértésről. Ilyen eset például, ha annyira alacsony szolgáltatási díjat fogad el a magyarországi fél, amelyből nyilvánvalóan nem lehet az irányadó minimálbért (és közterheit) sem kigazdálkodni. Ebben az esetben a kiküldött munkavállaló a magyar féllel szemben is közvetlenül érvényesítheti igényét, akár a magyar bíróság előtt is.

A fogadó munkáltatót terheli, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alapdokumentumok papíralapú vagy elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek a munkavégzés helyén, a kiküldetés teljes időtartama alatt, valamint annak befejezését követő három évig a székhelyén vagy telephelyén. Ezek a dokumentumok az alábbiak: a kiküldött munkavállaló munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata, munkaidő-nyilvántartása, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó iratai. Ezeket a dokumentumokat hatósági ellenőrzés esetén be kell tudni mutatni a munkaügyi hatóságnak. Mégis könnyen teljesíthető kötelezettségről van szó, hiszen elég az iratok elektronikus változatát megőrizni, amelyeket nem kötelező magyarra fordíttatni.

Az Mt. a fogadó munkáltató számára előírja, hogy még a szolgáltatási szerződés megkötését megelőzően írásban tájékoztassa a külföldi munkáltatót a magyar munkajogból alkalmazandó munkafeltételekről (lásd a felsorolást az Mt. 295. §). A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezesként felel a munkavállaló Mt. 295. §-ban meghatározott követeléseiért. Ha tehát a szolgáltatás magyarországi fogadója nem tájékoztatta a kiküldő munkáltatót a magyar munkajogból alkalmazandó szabályokról, és emiatt a munkavállaló igényt érvényesít (pl. elmaradt munkabért), azt követelheti a magyar féltől is. Emellett a tájékoztatás elmaradása miatt a munkaügyi hatóság is jogosult szankciókkal – több munkavállalót érintő jogsértés esetén akár bírsággal – élni. A munkaügyi hatóság maga is tett közzé angol nyelvű tájékoztatást honlapján a kiküldött munkavállalókra irányadó szabályokról. Így a fogadó munkáltatóknak célszerű ezt alapul venni a tájékoztatási kötelezettségük teljesítéséhez, amelyet szükség esetén ki lehet egészíteni, pontosítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.