Kiskorú foglalkoztatása legálisan

Szerző: dr. Pintér Miriam
Dátum: 2019. április 24.
Címkék: , ,
Rovat:
A hatékony gyermekvédelem egyik elengedhetetlen eszköze a gyermekmunka tilalma. A munkavállalás azonban nem csupán a 18. életév betöltését követően lehetséges, a jogszabály alapján az ember hamarabb érik meg a munkára, mint például a szavazati jog gyakorlására.

Munkavállaló a törvény szerint az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 34. § (1) bekezdés].  Ugyanakkor munkavállaló nem lehet bárki, az alább taglalt kivételekkel csupán a 16. életévét betöltött személy [Mt. 34. § (2) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a 18. életévét még be nem töltött személy korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak minősül, és a 16 éves érvényes jognyilatkozattételéhez is szükség van törvényes képviselője hozzájárulására, a 16. életévét betöltött személy is csupán törvényes képviselője hozzájárulása birtokában köthet érvényesen munkaszerződést [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 2:11. §, Mt. 21. § (4) bekezdés].

A fentiektől eltérően iskolai szünetben munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött személy is, aki tanulmányait nappali rendszerű képzés keretében folytatja [Mt. 34. § (2) bekezdés]. Iskolai szünet alatt e rendelkezés vonatkozásában a hosszabb szüneteket, így különösen a nyári szünetet kell érteni, a hétvégék, munkaszüneti napok, egyéb 1-2 napos pihenők idején a törvény nem teszi lehetővé a diákok számára, hogy munkát végezzenek.

A fentieken túl munkát vállalhat és jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport, valamint hirdetési tevékenységet folytathat az a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is, aki a gyámhatóság erre irányuló engedélyével rendelkezik [Mt. 34. § (3) bekezdés]. A gyámhatóságnak a tanköteles gyermek munkavállalásának engedélyezésre 15 nap áll rendelkezésére [a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § j) pont]. Habár az Mt. jogszabályban meghatározott tevékenységek folytatását említi, a kérdéses jogszabályok nem kerültek elfogadásra, így a gyámhatóság engedélyét mérlegelési jogkörében adja ki.

A 16 és 18 év közötti munkavállalók kapcsán leírtak valamennyi fenti munkavállalói korcsoport esetében irányadók, ha a munkavállaló 18. életévét még nem töltötte be, törvényes képviselője nélkül nem tehet jognyilatkozatot. A 14 és 18 év közötti munkavállalók azon nyilatkozatainak megtételéhez, melyek a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, illetve kötelezettségvállalásra irányulnak a törvényes képviselő hozzájárulására van szükség [Mt. 21. § (4) bekezdés]. Ennek megfelelően a munkavállaló csak törvényes képviselője hozzájárulásával mondhat fel, fogadhat el vagy tehet munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatot, de hozzájárulás nélkül is nyilatkozhat a bérfizetés teljesítéséhez szükséges számlaszámról vagy tehet szabadság kiadása iránti kérelmet. A cselekvőképtelen, azaz 14 év alatti munkavállalók vonatkozásában a törvényes képviselők teszik meg a jognyilatkozatot, a munkavállaló nyilatkozatára nincs is szükség [Mt. 21. § (5) bekezdés], esetükben minden nyilatkozatot a törvényes képviselők jogosultak megtenni. Tekintettel arra, hogy a szülők a szülői felügyeleti jogot együtt gyakorolják [Ptk. 4:164. § (1) bekezdés], a jognyilatkozatok érvényes megtételéhez mindkét szülő hozzájárulására, illetve nyilatkozatára szükség van. Ettől a szülők eltérően is megállapodhatnak.

A 18. életévét be nem töltött munkavállalóra nézve az Mt. rendelkezéseit fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokra tekintettel kell alkalmazni [Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont]. Ezek alapján 18. életévét be nem töltött munkavállalót nem szabad éjszakai vagy rendkívüli munkára kötelezni [Mt. 114. § (1) bekezdés]. A rendkívüli munka tilalma vonatkozik mind a munkaidőkereten felüli, mind a munkaidő-beosztástól eltérő túlóra elrendelésére. A fiatalok munkaideje legfeljebb napi 8 óra lehet. A munkavállaló számára elrendelt munkaidőkeret nem lehet hosszabb 1 naptári hétnél [Mt. 114. § (3) bekezdés a) pont]. Ha a munkavállaló több munkáltató részére is végez munkát, valamennyi munkáltatónál teljesített munkaideje együttesen nem haladhatja meg a napi munkaidő 8 órás maximumát [Mt. 114. § (2) bekezdés]. A fiatal munkavállalók esetében a munkaközi szünet mértéke is hosszabb, 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén minimum 30 perc, 6 órát elérő munkavégzés esetén legalább 45 perc munkaközi szünet biztosítása kötelező [Mt. 114. § (3) bekezdés b) pont]. A munkavállaló fiatal szervezetének megfelelő regenerálódása érdekében neki legalább napi 12 óra pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 114. § (3) bekezdés c) pont]. A munkavállaló heti pihenőnapja, illetve heti pihenőideje nem osztható be egyenlőtlenül [Mt. 114. § (4) bekezdés]. A fiatal munkavállalónak az őt egyébként megillető éves szabadságon felül további 5 nap pótszabadság jár, utoljára 18. életéve betöltésének naptári évében illeti meg ez a jog a munkavállalót [Mt. 121. § (1) bekezdés].

A 18. életéven aluli személyek nem munkaviszony keretében történő munkavégzésére, így például megbízási jogviszony, illetve iskolaszövetkezeti jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a fent leírtakat ugyanúgy alkalmazni kell [Mt. 4. §].


Kapcsolódó cikkek:


Kétszáz új munkahely Pécsen
2019. szeptember 17.

Átadták a német tulajdonú Honsa Kft. közel kétmilliárd forintos beruházással megépült új gyártó- és raktárcsarnokát kedden Pécsett. A csarnok a vállalat összesen 3,2 milliárd forintos, 766 millió forintos kormányzati támogatást élvező kapacitásbővítési beruházásának részét képezi.

Szakszervezeti tag az állományban
2019. szeptember 17.

A szakszervezeti tag munkavállalók foglalkoztatása együtt jár néhány, egyébként nem irányadó munkáltatói kötelezettséggel.

Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben
2019. szeptember 10.

Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben

A leggyakoribb munkaviszony típus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakör megosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

Kollektív szerződés a munkajogban
2019. szeptember 6.

Kollektív szerződés a munkajogban

A kollektív szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállalói szakszervezet egyetértésével köthető meg és eltérést enged az Mt-től mind a munkáltatók mind a munkavállalók javára.