Kiskorú foglalkoztatása legálisan

Szerző: dr. Pintér Miriam
Dátum: 2019. április 24.
Címkék: , ,
Rovat:
A hatékony gyermekvédelem egyik elengedhetetlen eszköze a gyermekmunka tilalma. A munkavállalás azonban nem csupán a 18. életév betöltését követően lehetséges, a jogszabály alapján az ember hamarabb érik meg a munkára, mint például a szavazati jog gyakorlására.

Munkavállaló a törvény szerint az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 34. § (1) bekezdés].  Ugyanakkor munkavállaló nem lehet bárki, az alább taglalt kivételekkel csupán a 16. életévét betöltött személy [Mt. 34. § (2) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a 18. életévét még be nem töltött személy korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak minősül, és a 16 éves érvényes jognyilatkozattételéhez is szükség van törvényes képviselője hozzájárulására, a 16. életévét betöltött személy is csupán törvényes képviselője hozzájárulása birtokában köthet érvényesen munkaszerződést [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 2:11. §, Mt. 21. § (4) bekezdés].

A fentiektől eltérően iskolai szünetben munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött személy is, aki tanulmányait nappali rendszerű képzés keretében folytatja [Mt. 34. § (2) bekezdés]. Iskolai szünet alatt e rendelkezés vonatkozásában a hosszabb szüneteket, így különösen a nyári szünetet kell érteni, a hétvégék, munkaszüneti napok, egyéb 1-2 napos pihenők idején a törvény nem teszi lehetővé a diákok számára, hogy munkát végezzenek.

A fentieken túl munkát vállalhat és jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport, valamint hirdetési tevékenységet folytathat az a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is, aki a gyámhatóság erre irányuló engedélyével rendelkezik [Mt. 34. § (3) bekezdés]. A gyámhatóságnak a tanköteles gyermek munkavállalásának engedélyezésre 15 nap áll rendelkezésére [a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § j) pont]. Habár az Mt. jogszabályban meghatározott tevékenységek folytatását említi, a kérdéses jogszabályok nem kerültek elfogadásra, így a gyámhatóság engedélyét mérlegelési jogkörében adja ki.

A 16 és 18 év közötti munkavállalók kapcsán leírtak valamennyi fenti munkavállalói korcsoport esetében irányadók, ha a munkavállaló 18. életévét még nem töltötte be, törvényes képviselője nélkül nem tehet jognyilatkozatot. A 14 és 18 év közötti munkavállalók azon nyilatkozatainak megtételéhez, melyek a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, illetve kötelezettségvállalásra irányulnak a törvényes képviselő hozzájárulására van szükség [Mt. 21. § (4) bekezdés]. Ennek megfelelően a munkavállaló csak törvényes képviselője hozzájárulásával mondhat fel, fogadhat el vagy tehet munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatot, de hozzájárulás nélkül is nyilatkozhat a bérfizetés teljesítéséhez szükséges számlaszámról vagy tehet szabadság kiadása iránti kérelmet. A cselekvőképtelen, azaz 14 év alatti munkavállalók vonatkozásában a törvényes képviselők teszik meg a jognyilatkozatot, a munkavállaló nyilatkozatára nincs is szükség [Mt. 21. § (5) bekezdés], esetükben minden nyilatkozatot a törvényes képviselők jogosultak megtenni. Tekintettel arra, hogy a szülők a szülői felügyeleti jogot együtt gyakorolják [Ptk. 4:164. § (1) bekezdés], a jognyilatkozatok érvényes megtételéhez mindkét szülő hozzájárulására, illetve nyilatkozatára szükség van. Ettől a szülők eltérően is megállapodhatnak.

A 18. életévét be nem töltött munkavállalóra nézve az Mt. rendelkezéseit fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokra tekintettel kell alkalmazni [Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont]. Ezek alapján 18. életévét be nem töltött munkavállalót nem szabad éjszakai vagy rendkívüli munkára kötelezni [Mt. 114. § (1) bekezdés]. A rendkívüli munka tilalma vonatkozik mind a munkaidőkereten felüli, mind a munkaidő-beosztástól eltérő túlóra elrendelésére. A fiatalok munkaideje legfeljebb napi 8 óra lehet. A munkavállaló számára elrendelt munkaidőkeret nem lehet hosszabb 1 naptári hétnél [Mt. 114. § (3) bekezdés a) pont]. Ha a munkavállaló több munkáltató részére is végez munkát, valamennyi munkáltatónál teljesített munkaideje együttesen nem haladhatja meg a napi munkaidő 8 órás maximumát [Mt. 114. § (2) bekezdés]. A fiatal munkavállalók esetében a munkaközi szünet mértéke is hosszabb, 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén minimum 30 perc, 6 órát elérő munkavégzés esetén legalább 45 perc munkaközi szünet biztosítása kötelező [Mt. 114. § (3) bekezdés b) pont]. A munkavállaló fiatal szervezetének megfelelő regenerálódása érdekében neki legalább napi 12 óra pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 114. § (3) bekezdés c) pont]. A munkavállaló heti pihenőnapja, illetve heti pihenőideje nem osztható be egyenlőtlenül [Mt. 114. § (4) bekezdés]. A fiatal munkavállalónak az őt egyébként megillető éves szabadságon felül további 5 nap pótszabadság jár, utoljára 18. életéve betöltésének naptári évében illeti meg ez a jog a munkavállalót [Mt. 121. § (1) bekezdés].

A 18. életéven aluli személyek nem munkaviszony keretében történő munkavégzésére, így például megbízási jogviszony, illetve iskolaszövetkezeti jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a fent leírtakat ugyanúgy alkalmazni kell [Mt. 4. §].


Kapcsolódó cikkek:


A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége
2019. május 22.

A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége

Az aláírt munkaszerződésben a munkáltató nem csupán arra vállalkozik, hogy a munkavállalónak munkájáért cserébe fizet. Az, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint, legalább az ott meghatározott napi munkaidőben foglalkoztatja, a munkáltató számára nem csupán jog, de fajsúlyos kötelezettség is.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók
2019. május 21.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók

Az idei első negyedévben 2 ponttal csökkent a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében a tavalyi év hasonló időszakához képest, az előző negyedévhez mérve változatlanul 68 pont volt a mutató - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb márciusi munkaerőpiaci kutatásából.

A Munka Törvénykönyvét érintő GDPR változások
2019. május 21.

A GDPR-salátatörvény, azaz az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, 2019. április 26-i hatállyal több ponton is módosította a Munka Törvénykönyvét. Nézzük, melyek a legfontosabb változások.

Októbertől igényelhető a nyelvi diákhitel
2019. május 21.

A hitel az aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, valamint a már végzett hallgatókat segíti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében.