Kisokos a készenlétről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A készenlét alatt a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre kell állnia a dolgozónak. Milyen gyakran és mennyi ideig kötelezhető a munkavállaló készenlétre? Mennyi fizetés jár a készenlétért? Összeállításunkból mindezt megtudhatja.


A készenlét a beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állás másik formája, melyet az alábbi munkavégzés alól mentesített idők terhére lehet előírni:

  • a munkaközi szünet,
  • a napi pihenőidő,
  • beosztás nélküli munkanapra, azaz szabadnapra,
  • a heti pihenőnap idejére.

Az elrendelt készenléti idő alatt a munkavállaló maga dönt tartózkodási helyéről. A hely megválasztásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljon. Készenlét teljesítése abban az esetben nem állapítható meg, ha a munkavállaló mobiltelefonján való elérhetőségét ugyan a munkáltató előírta, de ha a munkavállaló nem volt elérhető, akkor nem kérte számon rajta. A munkavállalót tehát nem terhelte a készenlétre jellemző munkára képes állapot megőrzésére és utasítás esetén a munkába állásra vonatkozó kötelezettség (EBH2006. 1540.).

A munkavállaló készenlétre bármilyen rövid időtartamra, például osztott munkaidő-beosztásnál a két munkavégzés közötti legalább két órát elérő pihenőidő tartamára is kötelezhető. Amennyiben az egybefüggően elrendelt készenlét a 4 órát meghaladja, akkor az elrendelés jogszerűségének az ügyeletre vonatkozó előírásokkal azonos feltétele van, csak olyan munkáltató biztosíthatja a tevékenységének ellátásához a foglalkoztatott munkavállalók pihenőidejének terhére a készenlétet, amelynek működése kiemelt jellegű, az alkalmazott technológia alkalmazása ezt megköveteli, vagy rendkívüli helyzet áll fenn [Mt. 110. § (2) bek.].

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Ízelítő a tematikából:

  • Munkabér fogalma
  • Munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
  • Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
  • Rendkívüli munkaidő díjazása
  • Munkaszüneti nap és díjazás
  • A munka védelme

Időpont: 2014. szeptember 18.

További részletek és jelentkezés >>

A készenlét elrendelhető tartamának van felső határa, a munkavállaló havonta legfeljebb 168 óra rendelkezésre állásra kötelezhető. Az egy hónapot meghaladó hosszúságú munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi 168 órás mértéket a munkáltató akkor is betartja, ha a készenléti órák csak havi átlagban adják ki a 168 órát, vagy annál kisebb óraszámot [Mt. 112. § (1) bek.].

2014. elrendelt és teljesített készenléti órák száma havi átlaga
május 120 óra  
június 192 óra 162 óra
július 174 óra  

A készenlét elrendelésénél az alábbi törvényi beosztási korlátokat, illetve tilalmakat kell érvényesíteni:

  • A készenlét időtartama alatt munkát végző munkavállalónak a készenlétet követő napi pihenőidőt biztosítani kell.
  • A munkavállaló heti pihenőnapjának (heti pihenőidejének) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.
  • Az ún. védett munkavállaló [Mt. 113. § (2) bek. c) pont] készenlétre nem osztható be; a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak – a gyermek 3 éves korától 4 éves koráig tartó időszakban – a beosztásához hozzá kell járulnia. Megjegyzendő, hogy a fiatal munkavállalóra vonatkozó, készenlétet tiltó vagy korlátozó szabály nincs, de a tilalom a rendkívüli munkavégzés elrendelését kizáró szabályból levezethető.

A készenléti beosztásnál tehát arra kell figyelemmel lenni, hogy egy naptári hónapban a heti pihenőnapok tartamára elrendelt készenlétek száma nem lehet 4-nél több.

A jogszabály a felsorolásnál egyenértékű esetként kezeli a heti pihenőidőt. Ebből a szövegfordulatból az az értelmezés is levonható, hogy akár a négy alkalommal biztosított 48 órát kitevő heti pihenőidőre is előírható készenlét. Amennyiben a korlátozás rendeltetéséből indulunk ki, akkor a heti pihenőidő kiadásával a munkáltató a heti két pihenőnap kiadási kötelezettségének tesz eleget, ebből következik, hogy a heti pihenőidő terhére előírt készenléttel a munkáltató a havonta elrendelhető készenlétek számát két alkalommal csökkenti.

A munkáltatónak a készenléti rendet ugyan legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre kell közölnie, de időpontját legalább 4 nappal korábban módosíthatja, feltéve, hogy gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel [Mt. 110. § (6) bek.].

 

Tanulmányi szerződés – HR és munkajogi oldalról

– Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?
– Ad hoc szerződések, vagy belső szabályzat alapú megállapodások?
– Költséges új belépő képzések. Munkavállalói vállalás, vagy munkáltatói kötelezés?
– Amikor a munkavállaló tanul: jár fizetés? Kell szabadságot kivenni?
– Hogyan köteles a munkáltató a továbbképzés után foglalkoztatni?
– Képzettség és bér: mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?
– Kötbér a tanulmányi szerződésben

Időpont: 2014. augusztus 26.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

További részletek és jelentkezés >>

A készenlétben eltöltött idő vezetése a munkáltató kötelezettsége, a munkaidő-nyilvántartás része. A nyilvántartásnak – a hatósági ellenőrzés céljából is – naprakészen tartalmaznia kell a teljesített készenlét kezdő és befejező időpontját, valamint az esetlegesen felmerült rendkívüli munkaidő tartamát is. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie annak igazolására is, hogy indokolt esetben a készenlétet követően biztosítandó napi pihenőidőt a munkavállaló megkapta-e.

Megjegyzendő, hogy a készenlét alatt munkával töltött idő a rendkívüli munkaidő éves mértékébe beszámít.

A rendelkezésre állásért a készenlét időtartamára bérpótlék jár. A készenlét alatt teljesített munkavégzés bérpótlékáért a rendkívüli munkavégzés ellenértéke jár; mértéke a pihenőnap (napi pihenőidő, heti pihenőnap) minőségétől függ. A felek a munkaszerződésben a rendszeresen teljesített rendelkezésre állás és a készenléti idő alatt teljesített munkavégzés díjazását is magába foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 144–145. §]. A készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál is figyelembe kell venni, feltéve, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú készenlétet vagy ügyeletet rendelt el.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. július 24.

Kisokos az önkéntes tevékenységről

A törvényi definíció szerint közérdekű önkéntes tevékenységnek csak az önkéntest fogadó szervezetnél, meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet lehet tekinteni. Ismertetünk minden részletet.