Mikor mentesülhetünk a munkavégzési kötelezettség alól?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége  a munkáltató által előírt munkaidőben és munkavégzési helyen folyamatosan fennáll. Ugyanakkor ez alól a kötelezettség alól – a felek megállapodásának hiányában – csak akkor mentesülhet a munkavállaló, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály lehetővé teszi. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés azonban nem minősül sem rendes, sem rendkívüli szabadságnak, de még csak munkaidő-kedvezménynek sem lehet tekinteni.


A mentesülés egyes esetei jogalapjuk szempontjából igen heterogén kategóriát képeznek, rendszertani szempontból nehezen besorolhatóak. Ugyanakkor mindez nem kizárólag elméleti problémát jelent, hanem rengeteg gyakorlati kérdést is felvet. A különböző jogcímek között, hogy valamennyit az Mt. 55. §-a tartalmazza, és mindegyik eset igazolt távollétnek tekintendő.

Természetesen lehetőség van rá, hogy az Mt.-ben meghatározott eseteken kívül kollektív szerződés további mentesülési jogcímeket határozzon meg, vagy a munkáltató engedélyezzen egyéb munkavégzés alóli mentesülést. Ez utóbbi esetben a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg a munkavállalót díjazás.

Amit azonban fontos hangsúlyozni a mentesülés kapcsán, hogy a munkavállaló köteles előre bejelenteni távolmaradását a munkából, megjelölve annak okát, mely – többek között a felek együttműködési kötelezettségéből is származik. A munkáltató emellett kötelezheti a munkavállalót, hogy igazolja a jogszerű indok fennállását.

Ugyanakkor, ha a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, akkor nem a munkavégzés alóli mentesítésről beszélünk, hanem állásidőről, amelynek idejére a munkavállalót – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbére illeti meg.

A munkavállaló az Mt. szerint az alábbi esetekben mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:

Keresőképtelenségének tartama alatt

A betegség miatti keresőképtelenség időtartamára az Mt. biztosítja a mentesülést a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.

A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.Annak elbírálására, vagyis a keresőképtelenség megállapítására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

A keresőképtelenségből eredő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés nem függ a munkavállaló táppénzre (társadalombiztosítási ellátásra), vagy betegszabadságra való jogosultságától. Ugyanis abból, hogy a munkavállaló táppénzre vagy betegszabadságra nem jogosult, még nem következik keresőképessége, ennek megfelelően munkavégzési kötelezettsége. Mivel a keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható, így a munkavállaló utólag is igazolhatja, hogy mentesült a munkavégzési kötelezettség alól.

Adómozaik 2015

1. nap – 2014.11.24.

10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc
11.00-12.00 – Tao – Dr. Németh Nóra
12.00-13.00 – ebédszünet
13.00-14.00 – Számvitel – Tóth Mihály
14.00-15.30 – ÁFA – Sike Olga

2. nap – 2014.11.25.

10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina
11.30-11.45  – szünet
11:45-13.15  – Járulékok – Széll Zoltánné
13:15-14:15 – ebédszünet
14.15-15.45 – SZJA – Dr. Andrási Jánosné

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont

Főszabály szerint a betegség miatti keresőképtelenség első tizenöt munkanapjára nem táppénzre jogosult a munkavállaló, hanem betegszabadságra, amelynek költségei a munkáltatót terhelik, mely időszakra a munkavállaló távolléti díjának a 70%-ára jogosult.

Természetesen a keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség ideje alatt táppénzre, vagy betegszabadságra jogosult-e a munkavállaló.

A jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartama alatt

Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a mentesülés ezeknek az eljárásoknak az egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára jár a munkavállalónak, vagyis nem az egész eljárásra. Erre az időtartamra a munkavállalót azonban nem illeti meg kötelező díjazás.
A felek együttműködési kötelezettségéből ered, hogy a mentesülés feltétele a megfelelő orvosi igazolás, amelyet a kezelést végző orvosi intézmény állít ki. 

Mivel a lombikbébi programban való részvétel a munkavállaló legbelsőbb magánügye, ezért gyakorta előfordul, hogy a munkavállaló ezt az információt nem kívánja a munkáltatója tudomására hozni, ami természetesen azt eredményezi, hogy a mentesülés ezen jogcímét nem veheti igénybe. Amennyiben úgy dönt, hogy bejelenti, akkor a munkavállalónak a munkáltató irányába nem csak azt kell igazolnia, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő programba felvételt nyert, hanem azt is, hogy a kezelésen ténylegesen részt vett. Vagyis a munkavállaló szigorúan csak abban az esetben lesz jogosult a mentesülésre, ha ténylegesen részt vesz az adott kezelésen, amelyet a kezelést végző orvos megfelelő módon igazol, annak időtartamával együtt.

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014

Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén.

2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014

Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások.

A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér!

További részletek és jelentkezés:

2014. szeptember 24-25. és 2014. november 11-12.

Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

A kötelező orvosi vizsgálata tartamára

A munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelesség alól a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára. Az Mt. záró rendelkezései azt is meghatározzák, hogy kötelező orvosi vizsgálat, az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is.

A munka törvénykönyvének a korábbi szabályai között nem szerepelt a kötelező orvosi vizsgálat fogalma, így a korábbi kommentárokban az volt az általános álláspont, hogy kötelezőnek az az orvosi vizsgálat minősül, melyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni. Ugyanezen kollégiumi állásfoglalás szerint ugyanilyennek tekintették a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is.

A 2012-es Mt. azonban  új fogalom-meghatározást alkalmaz, amely magában foglalja a terhességgel kapcsolatos orvosi vizsgálatot is, viszont csak a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján előírt orvosi vizsgálatokat sorolja ennek tárgykörébe. A munkavállaló annyi időre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, amennyi időre az egészségügyi szolgáltatónak kötelező orvosi vizsgálat elvégzéséhez szüksége van.  További feltétel, hogy az ilyen vizsgálaton való megjelenésre kizárólag csak munkaidőben legyen lehetőség. Ezekben az esetekben a munkavállaló távolléti díjára jogosult.

A véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra

Amennyiben a munkavállaló véradáson vesz rész, a távol töltött teljes időtartamra, de legalább négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavállaló akkor is jogosult a mentesülésre, ha a véradáson megjelent, de állapota – önhibáján kívül – nem teszi lehetővé, hogy vért adjon. Ebben az esetben a munkavállaló távolléti díjára jogosult.

A szoptató anyának járó mentesülés

Amennyiben a gyermek édesanyja nem veszi (teljes egészében) igénybe a szülési szabadságot és/vagy a gyermekgondozás céljából járó fizetés nélküli szabadságot, akkor számára biztosítani kell, hogy gyermekét szoptatni tudja. Ennek megfelelően a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

BIZALMI VAGYONKEZELÉS – lehetőségek és kockázatok

2014. szeptember 9., Budapest

Bizalmi vagyonkezelés – új jogintézmény

Rejtett számviteli aknák az új Ptk.-ban – bizalmi vagyonkezelés okozta számviteli tv. változás

Bizalmi vagyonkezelés adózása, illetékvonatkozásai

Részletes tematika és jelentkezés >>

Hozzátartozója halálakor két munkanapra

A munkavállaló hozzátartozójának halálakor két munkanapra mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, mely időtartamra a munkavállaló távolléti díjára jogosult. Két munkanapnál a munkáltató természetesen többet is adhat, amelyre gyakran van is példa. A hozzátartozó fogalmát az Mt. záró rendelkezései az alábbiak szerint tartalmazzák: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre

Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a foglalkozásokon, valamint a vizsgákon való részvételhez szükséges időtartamra mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. A képzésen való részvételhez szükséges időt az oktatási intézménynek kell igazolnia. Egyéb, akár iskolai rendszerű, akár azon kívüli képzéseknél az Mt. a korábbi szabályozástól eltérően mellőzi a munkavállaló mentesítését a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelessége alól. Ugyanakkor, ha a munkavállaló képzésen, vagy továbbképzésen vesz részt, csak a munkáltatóval kötött megállapodás (például tanulmányi szerződés) szerint jogosult mentesülésre a munkavégzési kötelezettség alól.

Fontos megjegyezni, hogy megállapodás esetén a munkáltató köteles is a képzésen való részvételhez szükséges időt biztosítani, amennyiben például tanulmányi szerződést kötött a munkavállalóval, ellenkező esetben joggal való visszaélést követ el, hiszen a tanulmányi szerződésben foglaltak teljesítését követelné, akkor is, ha a munkavállalót nem engedi el a képzés idejére. Erre az időszakra a munkavállalót távolléti díja illeti meg.

Önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartamára

A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól arra az időtartamra, amíg önkéntes vagy létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége. A szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg,vagyis a munkáltatót e tekintetben nem terheli bérfizetési kötelezettség.

Bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra

Az 1992-es Mt. szerint használt „állampolgári kötelezettség teljesítése” kifejezést a hatályos Mt. nem alkalmazza, vagyis a korábbi szabályozástól ehelyütt is eltér a 2012-es Mt. A jelenleg hatályos szabály a bíróság vagy hatóság felhívásában meghatározott időtartamra vonatkozik, így az erre szóló idézéssel kapcsolatosan a munkavállalónak nincs mérlegelési lehetősége. A munkavállalót a bíróság vagy hatóság idézheti felperesként, alperesként, gyanúsítottként, tanúként, sértettként, ugyanakkor a munkavállalót csak akkor illeti meg díjazás (távolléti díj), amennyiben tanúként hallgatják meg.

Különös méltánylást érdemlő személyi, családi, vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára

Különös méltánylást érdemlő személyi, családi okból akkor minősülhet indokolt távollétnek, ha az váratlanul, vagyis előre nem látható módon merült fel, és a közfelfogás szerint is a munkahelyről való távolmaradást indokolja, amely a munkavállaló személyes jelenlétét, intézkedését igényli.Családi ok lehet például hozzátartozó balesete, váratlan megbetegedése.

Elháríthatatlan oknak minősül minden olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, akadály, amely a munkában való megjelenését lehetetlenné teszi. Az elháríthatatlan okok tételes felsorolása nem lehetséges, de ilyennek minősülnek például a rendkívüli természeti és időjárási jelenségek (például jégeső, ónos eső, árvíz, rendkívüli havazás, hófúvás), baleset, esetleg ha a munkavállaló a tömegközlekedési sztrájk miatt nem tud megjelenni munkahelyén stb. Ezek jellemzően olyan közismert, vis major események, amelyeket, azok bekövetkezését a munkavállalónak nem szükséges külön bizonyítania, igazolnia.

Munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra

Munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés egyéb eseteit is meghatározhatja, melyre néhány példa:

Kollektív szerződés is tartalmazhat rendelkezést a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesítésről, azonban a fent ismertetett szabályoktól csak a munkavállaló javára térhet el.

Ennek megfelelően kollektív szerződés meghatározhat az Mt.-ben, vagy egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályban nem szereplő tényállásokat, vagy a törvényinél hosszabb mentesítési időtartamokat is. Szintén munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül a sztrájktörvény, mely alapján a jogszerű sztrájkban résztvevő munkavállaló is mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelesség alól, ugyanakkor az így kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – díjazás nem illeti meg.

Mentesítés a kötelezettségszegés kivizsgálása okán

Az Mt. ugyanezen szakasza, de külön bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató jogosult mentesíteni a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra.

A versenyszféra munkajoga jellemzően nem tartalmazza az „állásból való felfüggesztés” jogintézményét, viszont ez sokszor jelent problémát a munkáltatónak, mivel a kötelezettségszegés gyanúja esetén, nem tudja feltárni a tényállást, amennyiben a kötelezettségszegéssel gyanúsított munkavállaló is a munkavégzési helyen tartózkodik. Erre tekintettel került be a hatályos Mt.-be a fenti rendelkezés. Amennyiben a mentesítésre a kötelezettségszegés gyanújának kivizsgálása okán kerül sor, a munkavállalót távolléti díja illeti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 19.

A kötetlen munkarend szabályai

Bizonyos munkakörök esetén mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára előnyösebb, ha a munkaidő-beosztás meghatározásának jogát nem a munkáltató gyakorolja, hanem átengedi azt a munkavállalónak. A munkavállaló ezáltal ugyanis adott esetben eredményesebben tudja a munkáját végezni, a munkáltató pedig mentesül bizonyos költségek és adminisztratív terhek alól.

2024. március 14.

Semmisség és jogellenes munkaviszony-megszüntetés

Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni – a Kúria eseti döntése.