Kommunikáció és problémamegoldás kell a munkaadóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden ágazatban a kommunikációs és a problémamegoldó készséget értékelik legtöbbre a munkaadók, emellett a meghirdetett állások négyötödénél az angol nyelv ismeretét is megkövetelik a szakképesítésen és a szakmai tapasztalaton felül – derült ki az International Business School (IBS) és Profession.hu internetes portál közös felméréséből.


 A Profession.hu  kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t a felmérésről, amely 21 ágazatban vizsgálta 24 készség és tudásfajta jelentőségét.

A kutatás szerint a munkaadók a számítógépes ismeretek fontosságát, a pontosságot, valamint a csapatban és egyénileg egyaránt eredményes munkavégzést is kiemelték. Az angolt az informatikai és telekommunikációs pozícióknál, valamint marketing- és médiaterületen a hirdetések 88 százaléka, a németet viszont az összes álláshirdetés alig 5 százaléka várta el. 

 

A felmérésből kiderül, hogy a két legfontosabbnak ítélt készség csak a közigazgatásban nem játszik vezető szerepet, mivel ezen a területen a feddhetetlenség, a terhelhetőség és a stressztűrő képesség a legfontosabb. Utóbbiak a cégvezetők, menedzsment tagok esetében viszont csak a készség-rangsor végén bukkannak föl, mivel tőlük inkább a határozottságot és az önálló munkavégzést várják el. 

Az üzleti támogató központok (SSC) álláshirdetései az analitikus készségeket és ügyfélorientált szemléletet hangsúlyozzák, de elvárják a jó angoltudást, a szóbeli és írásbeli kommunikációs, valamint elemzési készségeket. A továbbképzés, a tanulási iránti nyitottság csak az informatikai állásoknál követelmény, és általában a kreativitás is hiányzik a munkaadók feltételei közül – állapították meg az elemzők.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.