Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkarend meghatározása és a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató joga és kötelessége. Az Mt. ugyanakkor több alternatívát is biztosít, a munkavégzés történhet kötött, vagy rugalmas munkarendben, esetleg egyéni beosztás alapján kötetlen munkarendben is. Az utóbbi kettőhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket járjuk most körül az alábbiakban.
A kötetlen munkaidő az önálló munkaszervezésnek ad teret
Amennyiben a munkavállaló a munkáltató által meghatározott munkarendben és a munkáltató által beosztott időben végez munkát, ezt kötött munkarendnek nevezzük. Ugyanakkor a Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetővé teszi, hogy – azokban a munkakörökben ahol a feladatok jellege miatt egyébként is az önálló munkaszervezés a jellemző – a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató írásban átengedje a munkavállalónak, vagyis hogy megengedje neki, hogy a saját belátása szerint ossza be a feladatait. A felek erről jellemzően a munkaszerződésben, vagy annak módosításában szoktak megállapodni, de az Mt. megfogalmazása alapján a munkáltató ezt egyoldalú nyilatkozatban is megengedheti.
Amennyiben a munkaidőt teljes egészében a munkavállaló osztja be magának, akkor kötetlen munkarendről beszélünk, azonban ilyenkor is köteles a munkavállaló az előzetesen egyeztetett megbeszélésen, értekezleten megjelenni, illetve meghatározott időpontban elvégezni azokat a feladatokat, melyek csak egy adott időszakban vagy időpontban teljesíthetőek – ettől még a munkarend kötetlen marad. Kötetlen munkarend esetén fogalmilag lehetetlen rendkívüli munkavégzésről (túlóráról) beszélni, és nem értelmezhető a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés sem, így az ezekhez kapcsolódó pótlékok kifizetése sem jöhet szóba. Szintén nem lenne értelmezhető a munkaidő nyilvántartása, ezért kötetlen munkarend esetén csak a szabadságot, betegséget, egyéb speciális munkaidőt (pl. bírósági tárgyaláson tanúként történő megjelenés) kell nyilvántartani.
A rugalmas munkaidő beosztásban kötelező a munkaidő-nyilvántartás vezetése
Számos olyan tevékenység van, melyek elvégzéséhez a teljesen kötetlen munkarend nem lenne célravezető a munkáltató számára, azonban bizonyos rugalmasságnak nincs akadálya a munkakezdés/befejezés terén. Ezeknél a tevékenységeknél igazán az fontos, hogy a munkavállaló egy meghatározott idősávban mindenképpen a munkahelyén legyen és ott munkát végezzen. Az ilyen munkavégzést, amikor a munkavállaló (jellemzően egy meghatározott idősávban, pl. 8:00 és 10:00 óra között) viszonylag szabadon határozza meg a munkaidő kezdetét és végét (peremidő),de egy a munkáltató által meghatározott idősávban (pl. 10:00 óra és 15:00 óra között) köteles a munkahelyen tartózkodni (törzsidő),a köznyelv rugalmas munkaidőnek nevezi. Bár az Mt. ezeket a fogalmakat (törzsidő, peremidő, rugalmas munkaidő) nem ismeri, magát a megoldást nem tiltja, lehetővé teszi.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rugalmas munkaidő nem kötetlen, hanem kötött munkarend, ezért a rugalmasság ellenére kötelező a munkaidő-nyilvántartás vezetése, és a rendkívüli munkavégzés díjazása. A munkaidő-nyilvántartás hiányosságára nem megfelelő magyarázat, hogy ezt a munkavállalónak kellett volna feltüntetnie, hiszen a munkaidő nyilvántartása az Mt. értelmében a munkáltató kötelessége. A rendkívüli munkavégzés díjazása a kitöltött jelenléti ívek alapján az általános szabályok szerint történik, a nyilvántartás hiányossága esetén a bíróság bármely egyéb bizonyítékot is elfogadhat a túlmunka igazolására, mivel a munkavállaló bizonyítási lehetőségei jelenléti ív hiányában szűkösek. Érdemes tehát a rugalmas munkaidő megengedése mellett a munkaidő-nyilvántartás vezetését kiemelt figyelemmel kísérni és a munkavállalókon számon kérni, mert ennek hiányosságát mindenképpen a munkáltató terhére fogják felróni.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
