Ha a statisztikai átlagnál kevesebbet keres, ne lepődjön meg
A teljes munkaidős alkalmazottak mintegy felénél nemigen volt biztosított a keresetből az átlagos megélhetés 2023 végén.
KSH: gyorsult a keresetek emelkedése
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A márciusi átlagkereset 12,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 12,2 százalékos volt a növekedés – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az év első négy hónapjában 12,4 százalékkal emelkedtek a keresetek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Az áprilisi 2,3 százalékos és a négyhavi 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek áprilisiban és január-áprilisban is 10,1 százalékkal emelkedtek.
Nemzetgazdasági szinten az áprilisi átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető – közölte a KSH.
[htmlbox mt_kommentar]
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vállalkozásoknál 10,9 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset a márciusi 8,5 százalékos éves emelkedés után. A rendszeres – prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttaások nélkül számolt – bruttó keresetek 9,7 százalékkal voltak magasabbak, míg a nem rendszeres jövedelmek 20,8 százalékkal 41 ezer 600 forintra nőttek.
A költségvetési szektorban 14,2 százalékos volt az emelkedés a márciusi 18,1 százalékos tizenkét havi rekord mértékű emelkedést követően. Ezen belül a rendszeres jövedelmek 10,5 százalékkal emelkedtek, a prémiumok és jutalmak 75,8 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisiakat és átlagosan 31,5 ezer forintra rúgtak.
A közfoglalkoztatottak száma áprilisra 33 ezerrel csökkent egy év alatt, a vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma 95 ezerrel, a költségvetésben 12 ezerrel nőtt.
(MTI)
A béremelkedés tovább gyorsult a februári 10,4, illetve 10,3 százalékosról. Az első negyedévben 11,0 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek, a közfoglalkoztatottak nélkül 10,7 százalékos növekedést mért a KSH.
A versenyszférában 11,6, a költségvetési szerveknél 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül.
Az emelkedést a rendszeres bérek növekedése határozta meg, amelyek a vállalkozásoknál 12,3, a költségvetésben 14,5 százalékkal haladták meg a tavaly márciusiakat.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések volt hatással – állapította meg a jelentés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 298 300 forint volt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 198 400 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 206 300 forintra becsülhető – közölte a KSH.
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, az első negyedévben mintegy 106 ezren – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, aminek összege átlagosan 9400, illetve 8700 forint volt.
Az iparban 319 ezer, az építőiparban 220 ezer forint volt a márciusi bruttó átlagkereset, ami 10,7, illetve 12,6 százalékos éves emelkedést mutat. A legmagasabb fizetések továbbra is a pénzügyi biztosítási szektorban vannak, ahol szerény 4,0 százalékos éves növekedéssel is 592 ezer forintot lehetett keresni márciusban.
A költségvetési intézményeknél 252 ezer forint volt az átlagos bruttó kereset, ezen belül a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén dolgozó alkalmazottak 322 ezer forintos fizetése 14,7 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az oktatásban 10,0, az egészségügyben 23,8 százalékos emelkedéssel 282, illetve 272 ezer forintra emelkedett a kereset márciusra.
A KSH adataiból kiderül, hogy a márciusban alkalmazásban állók száma 88 ezerrel – 3,2 százalékkal – múlta felül az egy évvel korábbit, ebből a versenyszférában 68 ezres volt az emelkedés, ami 3,5 százalékosnak felel meg.
A közfoglalkoztatottak száma egy hónap alatt 31 ezerrel csökkent márciusra, de 133 ezres számuk csak 20 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amikor havi 18 ezres volt a havi létszámcsökkenés.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
2024. szeptember 13.
A munkáltatói kárigény érvényesítése – a fizetési felszólítás dilemmái
A fizetési felszólítás a látszólagos egyszerűségéhez képest nagyon sok hibázási lehetőséget rejt magában, a laikus munkáltatónak nem mindig sikerül azt szabályosan, a megfelelő formai, tartalmi követelményeknek megfelelően kiadni.
2024. szeptember 13.
A munkavállalók képviselői bíróság előtt – A szakszervezetek és az üzemi tanácsok státusza munkaügyi bírósági eljárásokban II.
A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.