Külföldi céggel konzorciumban belföldi építés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyar cég egy másik EU tagállamban székhellyel rendelkező külföldi céggel konzorciumban épít (építési engedély köteles tevékenység keretében) Magyarországon. A külföldi cégnek Magyarországon nincs telephelye, sem leányvállalata, sem fióktelepe, magyar adószáma sincs, nincs gazdaságilag letelepedve Magyarországon. Saját külföldi munkavállalóit ő maga fizeti, és csak velük végezteti a munkát.


Van-e valami szempont külföldi cégek magyarországi munkavégzése esetén amire oda kell figyelni? Szükséges a külföldi cégnek gazdaságilag bármely módón letelepedni Magyarországon, adószámot kiváltania?

Mi vonatkozik a külföldi cég külföldi munkavállalójának magyarországi munkavégzésre, járulékok és adók vonatkozásában, ki és hol fizeti meg?

Vonatkozik-e a külföldi cégre a minimális rezsióradíj, ha a saját munkavállalóját alkalmazza?

Milyen munkajogi követelményekre kell figyelnünk?

 

Külföldi vállalkozások magyarországi jelenlétének adójogi megítélése kapcsán számos jogszabályt kell figyelembe venni, így az 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao tv.), a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényt (Ftv.), az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (Art.), az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törényvényt (Áfa tv.), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, valamint az OECD Modellegyezményt.

A Modellegyezmény 5. cikkelye tartalmazza azt, hogy milyen esetben, és milyen feltételek megléte esetén keletkezik telephelye az érintett vállalkozásnak, amelynek értelmében a telephely általában olyan állandó üzleti létesítmény, amelynek útján egy vállalkozás üzleti tevékenységét egészben, vagy részben kifejti. A feltételeket a Modellegyezmény tartalmazza.

E tekintetben irányadó jogszabály még az Áfa tv. és az Art. rendelkezései is. Az Áfa regisztrált olyan belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany, akinek Magyarország területén adóköteles ügyletre tekintettel áfa kötelezettsége, az állami adóhatóságnál bejelentési kötelezettsége keletkezik – ‘T201 – [NAV 3004/2013. Útmutató], vagyis regisztrált adóalany az Art. 16. § (1) bek. alapján és az Áfa tv. .és 148. § (1) bek. szerint az adókötelezettség teljesítésére pénzügyi képviselő bízhat meg Art. 44. § alapján. Az Áfa tv. állandó telephelynek tekinti különösen az építési, kivitelezési, szerelési, felügyeleti tevékenység helyét.

A külföldi vállalkozás, ha fióktelep alapítása nélkül végez tevékenységet Magyarországon, belföldön alkalmazottat nem foglalkoztathat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelésének vagy munkaerő kölcsönzésének esetét is. Ez esetben a külföldi vállalkozás nem minősül kifizetőnek, munkáltatónak, illetve járulékok bevallási- illetve befizetési kötelezettségük nem merül fel.

A gazdasági letelepedés megállapításához a Ftv. 2. § b) és c) pontja, illetve a Tao tv. 4. § 33. pontja nyújt segítséget. Az Art. 8. § (1) bek. határozza meg ha a vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik.

Az Ftv. határozza meg a letelepedési formát, mely ez esetben a fióktelep létesítése. A fióktelep a külföldi cég szervezeti egysége, jogképes, vagyis cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre és a számviteli törvény hatálya alá tartozik.

A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését az 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a 355/2007. (XII.23.) számú Kormányrendelet szabályozza.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.