Különlegesen bánik a főnökökkel az új Mt

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2012. szeptember 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Speciális helyzetet foglalnak el a munkáltatói szervezetben a vezető állású munkavállalók. Bár munkavállalók, gyakran maguk is munkáltatói jogokat gyakorolnak, és képzettségük, tapasztalataik, kapcsolatrendszerük is elkülöníti őket a többi munkavállalótól. Az általuk betöltött pozíció így eltérő munkajogi szabályokat, nagyobb felelősséget, illetve gyengébb törvényi védelmet indokol. Ezek részleteit veszi sorra friss blogbejegyzésében dr. Kártyás Gábor.


A vezetőkre vonatkozó speciális szabályok áttekintése előtt azt kell tisztázni, kik is a vezető állású munkavállalók. A törvény minden szervezet esetén ide sorolja a munkáltató elsőszámú vezetőjét, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállalót. Ez minden munkáltató esetében 2 főt jelent, akiket általános vezetőknek nevezünk. Mindig a konkrét munkáltató szervezeti formájától függ, hogy ki lesz ez a két munkavállaló (pl. más egy kft. és egy alapítvány esetén).

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

A CompLex Kiadó munkajogi kiadványai:

Emellett a munkáltató további munkavállalókkal is köthet olyan munkaszerződést, amely alapján az illető vezető állásúnak minősül (minősített vezetők). Minősített vezető csak a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört betöltő munkavállaló lehet. További, a korábbi szabályozáshoz képest új feltétel, hogy a munkavállaló alapbére elérje a minimálbér hétszeresét. Ez 2012-ben bruttó 651 000 Ft alapbért jelent. Természetesen ugyancsak relatív, hogy ez a bérszint magas-e vagy alacsony. A cél az lenne, hogy a szervezetben csak néhány, valóban kiemelt jelentőségű munkakört betöltő munkavállaló lehessen minősített vezető. Ha azonban az adott munkáltatónál általában is magasak a fizetések, ez nem jelent érdemi korlátot, illetve ellenkezőleg, bizonyos régiókban, ágazatokban az is elképzelhető, hogy a munkáltatónál egyetlen munkavállaló fizetése sincs e mérce felett. Míg az 1992. évi Munka Törvénykönyve szerint az általános és a minősített vezetőkre számos tekintetben eltérő szabályok vonatkoztak, ma már nincs különbség a kétféle jogállás között.

A vezetői jogállás legfontosabb jellemzője, hogy vezetők esetében a munkaszerződés a Munka Törvénykönyve teljes II. részétől eltérhet. Az egyetlen kivétel, hogy a vezetőre a kollektív szerződés hatálya a munkaszerződés rendelkezése alapján sem terjedhet ki. Ebből következően a vezetői munkaviszony létesítése, megszüntetése, a munkaidő és munkabér szabályai stb. egyáltalán nincsenek kötve a törvényhez. A vezetői munkaviszony legfontosabb forrása ezért maga a munkaszerződés.

Ehhez képest csak kiegészítő, „ajánlás” jellegű szerepe van, hogy maga a törvény is rögzít pár eltérő szabályt a vezetőkre vonatkozóan. Az előbbi felhatalmazás alapján azonban a felek a munkaszerződésben ezektől is eltérhetnek, illetve további általános rendelkezéseket is módosíthatnak. A törvény által „ajánlott” eltérések közé tartozik, hogy a vezető munkarendje kötetlen, azaz a munkaidő beosztását maga állapítja meg, illetve gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel. A vezetői munkaviszony bizalmi jellegére tekintettel, a munkáltató igen rugalmasan szüntetheti meg egyoldalúan a vezető munkaviszonyát (pl. nem köteles indokolni a felmondást). Ha a vezető munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, az általános szabálynál jóval szigorúbban, tizenkét havi távolléti díjával felel.

Végül, a vezető állású munkavállaló pozíciójához szigorú összeférhetetlenségi szabályok kapcsolódnak, a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmére tekintettel. Így vezető nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Emellett korlátozott a vezető gazdasági társaságban való részesedés szerzése, és nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket. Egyes összeférhetetlenségi szabályok a vezető hozzátartozójára is kiterjednek. A szabályozás eltérést engedő jellegére tekintettel azonban annak sincs akadálya, hogy a felek ennél rugalmasabb, kevésbé szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapítsanak meg.

dr. Kártyás Gábor blogja az új Munka Törvénykönyvéről az ujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.


Kapcsolódó cikkek: