Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar nők foglalkoztatási rátája az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Bár kedvező, hogy ezen belül viszonylag sokan dolgoznak teljes munkaidőben, az inaktívak igen magas aránya miatt szintén a sereghajtók közé tartozunk. Az InfoTandem heti infografikája.
Hazánkban a 15–64 éves korú nők 50,6 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, s ezzel a 27 uniós tagországból csupán Olaszországot, Görögországot és Máltát előztük meg. Az uniós átlaghoz mért 7,9 százalékpontos elmaradás – amint az Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos beszámolójából kiderül – főképp a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek és a 6 év alatti gyermeket nevelők relatíve alacsony rátáinak tudható be.
Előnyös körülmény, hogy a foglalkoztatottakon belül nálunk viszonylag magas a teljes munkaidőben dolgozók aránya: a 46,1 százalékos érték 6,1 százalékkal magasabb az EU-átlagnál. Előttünk a másik 9 volt keleti blokkbeli ország, valamint Ciprus, Finnország és Portugália található. A statisztikai értelemben vett részmunkaidős – tehát heti 35 órát nem meghaladó idejű – foglalkoztatás tekintetében viszont messze az átlag alatt vagyunk a tavalyi 4,5 százalékos aránnyal, csupán Bulgária és Szlovákia van mögöttünk.
A gond az, hogy a nők alacsony részmunkaidős foglalkoztatása igen magas, 43,2 százalékos inaktivitással jár együtt. Ez ugyan az 1997-es 51,4 százalékhoz képest komoly javulás, de az elmúlt évben magasabb arányt csak Máltán, Olaszországban és Romániában mértek. A közösség átlaga 8,1 százalékponttal alacsonyabb a miénknél. Ez lényegében azt jelenti – húzza alá a nemzetgazdasági tárca miniszteri biztosának jelentése –, hogy a teljes foglalkoztatás megszűnte nálunk az inaktivitásba kényszerített szinte minden olyan nőt, akik nem tudtak heti több mint 35 órát a munkájukkal tölteni. A 15–64 évesek közül 6,2 százalék volt tavaly munkanélküli (a legjobb rátának a 2001-ben mért 2,6 százalék számít), ami megfelel az uniós átlagnak.
