Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kötelező foglalkoztatási minimum csak a napi fogyasztási cikkeket értékesítőket érintené – írja a Magyar Idők.
Fellélegezhetnek a bútor-, barkács-, sport-, műszaki és egyéb iparcikkeket kínáló, nagy eladóterű áruházakkal rendelkező láncok, valamint a bevásárlóközpontok is, rájuk ugyanis nem tervezi a kormány kiterjeszteni a kötelező foglalkoztatási minimumra vonatkozó kiskereskedelmi előírást – olvasható a Magyar Idők cikkében.
Javadalmazás menedzsment tréning – 2015. november 10. |
|---|
|
Többet adjunk, vagy kevesebbet? |
A kötelező foglalkoztatás nem terjed majd ki a szakirányú képzettséget nem igénylő, például árufeltöltői munkakörökre. A tervezet inkább a kereskedelmi végzettséggel rendelkező eladók, vevőszolgálati munkatársak, pénztárosok esetén határozza meg a kötelező létszámot. A Magyar Idők értesülései szerint a jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő jogszabálytervezet kizárólag az élelmiszereket, napi fogyasztási cikkeket árusító vállalatok számára írná elő, hogy a jövőben az üzletekben hetven négyzetméterenként legalább egy dolgozónak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. Az elképzelések szerint az előírással a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező árusítóhelyek lesznek érintettek, vagyis jellemzően a nemzetközi és hazai láncok által működtetett hiper- és szupermarketek, diszkontok, drogériák.
A Magyar Idők megszólaltatja Fodor Attilát, a CBA kommunikációs igazgatóját, aki azt mondta a kapnak: „tény, hogy a franchise-rendszerben működő üzletláncunk több száz, 400 négyzetméteresnél nagyobb egységgel rendelkezik, vagyis egyáltalán nem mentesülnénk az előírás alól”.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
