Májusban 495 900 forint volt a bruttó átlagkereset


Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az egy évvel korábbinál 14,9 százalékkal magasabb, 495 900 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6 százalékkal, 342 000 forintra emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 14,9 százalékkal emelkedett egy év alatt és 329 700 forint volt.

A bruttó keresetek átlaga január óta először maradt 500 ezer forint alatt és a nettó keresetek átlaga is magasabb volt az előző három hónapban.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal meghaladta a tavaly májusit.

A reálkereset 3,8 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7 százalékos növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 397 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forint volt, 15,9 százalékkal felülmúlta az előző év májusit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá – tette hozzá a KSH.

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete 14,0 százalékkal 506 400, illetve 336 800 forintra nőtt, a bruttó kereset medián értéke 14,3 százalékos éves emelkedéssel 292 900 forint volt.

A feldolgozóiparban 13,8, az építőiparban 15,9 a mezőgazdaságban 16,3 százalékos volt a bruttó keresetek éves emelkedése májusban, összegük – rendre – 492 900 forintra, 376 500, illetve 356 600 forintra rúgott.

A költségvetési szerveknél alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresetének éves emelkedése 12,8 százalékos volt, a bruttó 459 200, a nettó 305 400 forintra nőtt. A bruttó medián 405 600 forintnál húzódott, 12,4 százalékkal magasabban a tavaly májusinál. Az oktatásban 16,3, a humán egészségügyben 18,2 százalékos emelkedést mért tavaly május óta a statisztika, amivel a bruttó átlagkereset 459 400, illetve 670 500 forintot ért el, míg a közigazgatásban a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók 546 ezer forintos keresete 12,1 százalékkal magasabb a tavaly májusinál.

Az év első öt hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 19,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 8,7 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,0 százalékos növekedése mellett.

A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése, a fegyverpénz, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák – jelentette a KSH.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 12.

Kilencezer munkahelyet teremt Debrecenben a kínai akkugyártó beruházása

Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – nyilatkozta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)parlamenti államtitkára pénteken.

2022. augusztus 9.

Távmunkába fektet a legtöbb cég

A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből. A kutatás szerint szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében, a legkevesebb innováció viszont a big data és a mesterséges intelligencia irányában történt. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel , kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Az IoT-eszközök kihasználtsága is alacsony, ezek közül az idei első félévben még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka vett igénybe az energiafelhasználás optimalizálása érdekében okosmérőket.